Pár lelkes polgár mindent megtesz azért, hogy a Hitler fal néven elhíresült védműveket megmentse.
Az Atlanti-óceán partvidékén húzódó, mintegy 1300 kilométer hosszan elterülő náci erődrendszer Franciaországban lévő része gazdátlanul amortizálódott a II. világháború óta eltelt közel 70 évben. Egy pár lelkes francia, akik úgy gondolják, az építmények az ország történelmének részét képezik, most védelmükbe vették a bunkereket, géppuskafészkeket és egyéb beton építményeket.A védvonal egészen Spanyolországtól a skandináv országokig húzódik. Érdekesség azonban, hogy a franciákon kívül mindenki tett erőfeszítéseket arra, hogy a történelmileg jelentős épületeket megőrizzék az utókornak. Leggyakoribb, hogy turistalátványossággá, illetve oktató-nevelő kirándulások helyszínévé alakították át a régi náci barakkokat, bunkereket.
Franciaországban úgy tűnik, hogy inkább megkönnyebbüléssel fogadták a nemzeti megaláztatásra emlékeztető épületek homokba és ezáltal feledésbe süllyedését. Legalábbis egészen eddig. Új trendként több helyi csoport is alakult, akik feladatuknak tekintik a történelem egy kis részének megőrzését lakóhelyük közelében.
„Ma már egyre többen jönnek oda hozzánk, hogy a falról kérdezzenek. Régebben ez még inkább fájó, rossz emlékeket idézett fel az emberekben.” – mondta Marc Mentel, az Arachon-öböl körüli szektor védelméért alapult egyesület alapítója. „Ironikusan, pont az utolsó első világháborús veterán halála döbbentette rá az embereket arra, hogy lassan ezek a régi dolgok eltűnnek a történelem homályába, ha nem teszünk valamit.” – tette hozzá.
Az elmúlt években sok bunker és lőállás, melyek közvetlenül a parton voltak, eltűnt az ár-apálynak köszönhetően. Azok az építmények, melyek szilárd talajra épültek még úgy-ahogy jó állapotban vannak, de ezekért is tenni kell, hogy ez így is maradjon.
A megőrzési munkálatokban résztvevő Jean-Francois Laquieze, amatőr archeológus szerint „manapság egy percig sem gondolkodnánk azon, hogy vajon hagyjuk-e lerombolni egyik középkori várunkat. Pedig az Atlanti fal ugyanúgy része a történelmünknek.”
Forrás: BBC