Háromszék egy összefüggő néprajzi tájat ölében tartó csodálatos vidék, ahol ezred événél több, hogy magyarul beszélnek, hogy magyar ének és muzsika szól, székely-magyarok élnek és dolgoznak.
Ősi román kori templomok, székely rovásírás-emlékek a bizonyítékai annak, hogy ez a nép, nemcsak amúgy vendégségbe jött erre a vidékre és hirtelen itt felejtette magát, hanem letelepedett, letelepítették – később – őket a magyar királyok (XIII-XIV század elején), azzal a céllal, hogy őrizzék-védjék ennek a hazának határait. Ekkor már kis templomokban imádkozott itt a székelység, egyházadót fizetett a római pápának, közel száz várat, védekező és búvóhelyet, templomvárat emelt, ott húzódott még a tatár-török időkben, s ezeknek java része ma értékes turisztikai objektum.
A háromszéki ember vendégszeretetéről nem írni, hanem meggyőződni kell, no meg a felől is, hogy a székely konyha ízeit, és a háromszéki szilvapálinkát, nem lehet egyhamar elfelejteni.
Kráterek ölelésében
A Szent Anna-tó egy vulkanikus kráterben fekszik, alakja kerek, medre tölcsér alakú. Vize rendkívül tiszta, és bár általában elég hűvös, a bátrabbak szívesen megmártóznak benne. A Szent Anna-tó természetvédelmi terület.
A Szent Anna-tó úgynevezett maar-tó, azaz a láva és víz találkozása nyomán bekövetkező robbanás nyomán keletkezett.
Büdös-barlang
A Szent Anna tó közelében található a torjai büdösbarlang, egy egykori kénbánya bejárata, amely Európa legnagyobb kénhidrogénes mofettája, vulkáni eredetű gázfeltörése. A barlang bejáratánál olvasható szabályok betartásával a gáz gyógyító hatású – ízületi és reumatikus panaszok kezelésére alkalma. A száraz mofetták gázt, a nedves mofetták szénsavas vizet (savanyúvizet, borvizet) adnak.
Mohos-tőzegláb
Ugyancsak a Szent Anna tó szomszédságában található a Mohos-tőzegláp. A láp hajdan tó volt, felülete a Szent Anna-tó négyszerese lehetett. Vize fokozatosan elapadt, majd egészen elmocsarasodott.
A tőzegláp különleges mikroklímája révén számos védett növényfajnak, például jégkorszakbeli húsevő növényeknek ad otthont. A Mohos is természetvédelmi terület.
Hazsmann Pál Múzeum
A múzeum Csernáton község felszegi falurészében, a Damokos Gyula-féle ősi telken és kúriában rendezkedett be. A gyűjtemények együttesen több mint 40.000 tárgyat tartalmaznak, muzeális, illetve eszmei értékük felbecsülhetetlen.
A múzeum épületében található anyag Felső-Háromszék népművészetének legszebb darabjait mutatja be: székely festett bútorok, kályhacsempék, szőttesek, stb.
Székely Nemzeti Múzeum
A Székely Nemzeti Múzeum 1875 óta látogatható. Ez a jelentős tudományos
intézmény a székelység és a székelyföldi regionális örökség kutatását, bemutatását vállalta fel. Jelenleg a legnagyobb határon túli magyar közgyűjtemény, egyben Kovászna megye és a Székelyföld egyik fontos turisztikai látványossága
.
A Kós Károly által tervezett sepsiszentgyörgyi épületegyüttesben jelenleg könyvtár, természettudományi, régészet-történelem és néprajzi osztály működik.
Vártemplom
A sepsiszentgyörgyi vártemplom XIV. század végén és a XV. század elején épült
gótikus stílusban. 1547-ben alakítják, számos reneszánsz elemmel gazdagítják, ekkor nyeri el mai formáját. Daczó Pál patrónus építtette, és nyújtotta meg hajóját. A templom hossza 30, szélessége 9, a falak magassága 8 méter. Épületanyaga terméskõ és tégla. A templomot eredetileg kettõs várfal övezte, és bástyatornyokkal volt ellátva. A külsõ falnak ma már csak a nyomai látszanak.
Gelence Erődtemplom
A gelencei Szent Imre erődtemplom a nagy tatárbetörést (1241) követő években épülhetett, a kornak megfelelően román stílusban. Erre vall egész térhatása, a faragott kövekből rakott szép felköríves diadalíve, és a szentélynek a mai polygon záródása alatt megtalált felköríves záródása is.