Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Novák Tata nem nézi hülyének a gyereket

Novák Tata nem nézi hülyének a gyereket

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2011. 09. 22.
Exkluzív koncertre készül a magyar supergroup
2023-01-25 19:54:37

Február 1-én a Chemin Neuf lép fel a BMC Opus Jazz Clubjában. Nem mindennapi koncertélményt ígér a

Ambient a troposzféra határáról
2023-01-25 11:00:56

Új albummal és klippel jelentkezik a kísérletező kedvű billentyűs, Grócz Bence. A Konkoi szólóprojekt

Az év írója szerint Budapest valamit nagyon tud
2023-01-23 19:53:19

Szilágyi Zsófia Emma elsőkönyves szerző kapta a 2022-es Arany Medál díjat az Év Írója kategóriában. Vele

Mit gondolt Scruton a zenéről?
2023-01-19 16:06:27

Roger Scruton (1944-2022) angol filozófus számos esztétikai értekezést írt,  A zenéről  c. könyve az MMA

további bejegyzések a szerzőtől »

Novák Ferenc, akit legtöbben csak Tataként ismernek, sokadik mesejátékát viszi színre, mégpedig úgy, hogy közben „nem nézi hülyének a gyereket”. Mert szerinte ettől lesz jó egy mesejáték. Ennek szellemében készült a János vitéz is, amelyet Marosvásárhelyen mutat be a Maros Művészegyüttes szeptember 23-án. Novák Tata úgy véli olyanra sikerült a Petőfi ihlette mesejáték, hogy azt az unoka és a nagypapa egyaránt élvezi majd.


Késett kicsit a bemutató. Okozott valami nehézséget a János vitéz színpadra állítása?


 Nagyon nagy volumenű színházi körülményeket igényel az előadás. Rengeteg olyan kellék és jelmez kell, ami pénz- és időigényes, ezért is késett a bemutató. Van például egy óriási sárkányfej – tátogatja a száját, János vitéz bemegy a torkába és egyebek –, ezt Magyarországon is egyetlenegy helyen csinálják. Horrorisztikus ára lett volna, de találtunk egy szponzort, aki megcsinálta úgy, hogy cserébe a válaszúti szórvány kollégiumnak két autóbuszra való gyereke eljöhet ingyen megnézni az előadást.

János vitézt sokféle formában láthattuk már. Mitől lesz más ez a mesejáték?

 Ennek a szövegeit a fiam írta, Péter, még nagyon fiatalon. Magyarországon tíz év alatt 400 előadást játszottak belőle. Persze eltér a Petőfi-féle János vitéztől egy kicsit a sztori bonyolítása, és a Kacsó Pongráczétól aztán abszolút. Nem szirupos a dolog. A végén majdnem, de igyekeztem megcsinálni úgy, hogy ne legyen. A dalszövegeket Péter írta, vannak rövid prózai részek, az persze eredeti, hogy tartsuk meg Petőfit is.

Ez a sokadik mesejátéka. Mi a titka?


Ez az ötödik mesejátékom. Szerintem az a jó mesejáték, ahol nem nézzük hülyének a gyereket, és nem „üngyübüngyüzünk”, hanem olyant készítünk, amit a felnőtt is élvez. Volt már olyan előadás, amelyet a gyerekek sokkal jobban megértettek, mint a felnőttek. Volt egy produkciónk, Mátyás király és a szép cigány lány, amelyben Mátyás király mobiltelefonon beszélt. Egy pár öregembernek nem tetszett, hogy Mátyás király udvarában mobiltelefonálnak, a gyerekeknek viszont ez teljesen természetes volt. Nem szabad másképp megcsinálni. Aki úgy áll hozzá, hogy a gyerek az egy csökkent képességű, az rosszul teszi. Természetesen nem tud úgy gondolkozni, mint egy felnőtt. De hogy váljon felnőtté, ha állandóan ilyen „üngyümbüngyüm” módon szólunk hozzájuk?

Nem először rendez Erdélyben, Marosvásárhelyen is második színpadi produkciójára készül. Miért tartja fontosnak, hogy visszajárjon?

Ez nem olyan, hogy visszajárok. Eljövök Erdélybe, s ugyanúgy dolgozok a magyar együttessel, mint otthon. Természetesen külföldön vagyok, mert Romániában vagyok, én mégis úgy jövök ide, mintha bármelyik magyar vidéki városba mennék el.

Mert eredetileg innen származik...


Erdélyi vagyok persze. Nagyenyeden születtem, a bor hazájában, iskolába Besztercén járta, a háború végén onnan mentünk Budapestre. De az egész családom itt élt a szüleimen kívül: nagybátyáim, nagynénéim, unokahúgaim, unokatestvéreim, most már lassanként mind át jöttek. Most már csupán egy unokaöcsém van itt Marosvásárhelyen, a többiek mind odaát vannak. Én ma is beszélek románul, mert nem akartam elfelejteni. Három nyelvűen nevelkedtem: magyarul, románul és franciául, ez egy szerencséje volt az életemnek.

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Premier Erdély Maros megye

Ajánlott bejegyzések:

  • Ők lettek az év művészei Ők lettek az év művészei
  • Nőnek lenni Ceaușescu Romániájában Nőnek lenni Ceaușescu Romániájában
  • Játékok a diktatúra árnyékában Játékok a diktatúra árnyékában
  • Asszonysorsok rémuralom idején Asszonysorsok rémuralom idején
  • Nyerj színházjegyet a Pesti Vigadóba! Nyerj színházjegyet a Pesti Vigadóba!

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr557925672

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

Hallgasd a Kultúrpart műsorát a Trend FM-en! Minden szerdán 16-18h között várunk benneteket!

trendfm_logo_subhead.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. A forradalom egy holland fotós szemével
  6. Meztelenség és anatómia
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard