Ötven esztendeje, 1961. augusztus 20-án nyitotta meg kapuit a Várkert Bazárban a Budai Ifjúsági Park. A fiatalok szórakozásának színtere volt ez a hely, amely hamarosan kultikus találkozóhely és a magyar rockzene bölcsője lett.

Huszonhárom évet élt... Ez alatt az öltöny-fehér ing-nyakkendő korszaktól eljutott a tízezres, a fájdalomküszöb fölötti hangnyomású koncertekig. A „Rajnák nevű klubvezető” (Cseh Tamás: „Désiré bottal üti saját nyomát”) néhány esztendeig pofonokkal és gumibottal oktatta a fiatalokat a helyes magaviseletre és állapította meg a sör és zsíros kenyér árát.
(1974-ben csalásért hat év börtönt kapott…)

A hatvanas évek végére az „én mondom meg, hogyan szórakozol” már tarthatatlanná vált és a „zenés-táncos szórakozóhely” egyszeriben koncertarénává, kultikus találkozóhely lett. A 2500 férőhelyesre tervezett szórakozóhelyen 7125-en szorongtak a Londonból hazaérkezett Omega Red Star (!) koncertjén.

Megváltozott az előadók névsora. A házi zenekarnak szerződtetett Bergendy háttérbe szorult és jöttek az új kedvencek: 1978-ban robbant be a parkban a Piramis, a Korál, a P. Mobil, a Beatrice, a Color és a Tűzkerék. 1979-ben a Hobo Blues Band, az Edda, a Karthago és a Dinamit. 1980. május 27-én egy Edda koncert alkalmával a park bejáratához vezető lépcsők kőfalai leomlottak, s a baleset során öt fiatal megsérült.



... Ez már előre jelezte a közelgő véget: a Park nem bírta a terhelést és az állagmegóvás teljes hiányát. Hiába cserélgették egymást a kezelők és a tulajdonosok, csak a hasznot vitték, de a fennmaradásra mit sem áldoztak. A világörökség része, 1987 óta a vároldal lejtőjének látványa. Ennek közepén éktelenkedik egy szánalmas romhalmaz, bedeszkázott bejárattal, falrésekből kinövő gazzal…

Kapuvári Gábor filmje az ötven éve született Ifiparkról: zenés múltidézés, a jelen siralmas állapotának bemutatása és a jövő esetleges lehetőségeinek felvázolása is. És itt már nem csak arról a 23 évről van szó, hanem a Várbazár egész 130 esztendejéről, amely idő alatt soha nem lehetett valódi funkciót adni Ybl-építményének, kivéve ezt a néhány esztendőt, amely azonban éppen a magyar beat-pop-rockzene hőskora volt!

A film igazi ritkaságokat is bemutat: sosem látott felvételeket a legendás Radics Béláról, vagy Baksa-Sós Jánosról, a Kex vezéregyéniségéről. Megszólalnak zenészek, történészek, építészek, de az alkotók még Nagy Kennedyt, a Nagyfa galeri vezéralakját is felkutatták! A filmből kiderül: ártatlanul ült…