Egy uszály fenekéről jutottak a Balatonba az első idegen fajok, a vándorkagyló és a tegzes bolharák. Azóta mind újabb fajok jelennek meg: az elmúlt években is felfedeztek hármat.
A Balaton természetes alapállapotáról az 1800-as évek végéről vannak adatok, amikor még nem történtek meg azok a lecsapolások, elterelések, amelyek a tó arculatát megszabták.Az akkor dokumentált és azóta is fellelhető fajokat lehet őshonosnak tekinteni – mondta G. Tóth Gábor, a limnológiai kutatóintézet osztályvezetője a Kossuth Rádió Oxigén című műsorában.
Az 1920-as évek végén, harmincas évek elején jelezték először egy-egy idegen állatfaj tömeges megjelenését a tihanyi kutatók. 1928-ban a Dunáról a Sió csatornán át vittek egy uszályt a Balatonra. Használatba vétel előtt ugyan szárazra rakták télre, lekaparták, lekátrányozták, ennek ellenére a résekben, a szegecsek mentén ott maradtak a vándorkagyló és a tegzes bolharák túlélő formái, amelyek azután elszaporodtak. 1934-ben már az egész Balatonon ez volt a legfőbb gerinctelen, kagylófaj. Megjelenése olyan szempontból jót is tett a tónak, hogy a vándorkagyló nagy szűrési kapacitású, tisztítja a vizet. Ugyanakkor kiszorít más, őshonos fajokat.
Vannak tudatos telepítések is. Például a napokban elhunyt Vojnarovics Elek professzor az ötvenes évek végén, a soroksári Dunából betelepített egy kis, garnélaszerű rákocskát, abból a jó szándékú meggondolásból, hogy a fiatal süllők táplálékbázisát bővítse. Csakhogy ezt úgy csinálta, hogy vödörrel, Duna-vízzel hozta a rákot és vele együtt két más fajtát is. Ezek azóta is élnek a tóban.
Az új fajok folyamatosan érkeznek, az elmúlt három évben is kimutattak három új fajt. Az egyik egy kagylóféle, az amuri kagyló, amely például egy tógazdaságból telepített halakkal együtt juthatott a Balatonba. A tenyérnagyságúvá fejlődő kagyló lárvái ugyanis egy darabig úgy fejlődnek, hogy befúrják magukat a halak bőre alá. Tihanynál pedig két éve fedeztek fel egy ehető ázsiai kagylót. A harmadik fajta a vándorkagyló egy rokona, amely valószínűleg egy vitorlás fenekén érkezhetett a Balatonba.
Az idegen fajok ellen, ha már elszaporodtak, nem nagyon lehet tenni – mondta G. Tóth Gábor, a limnológiai kutatóintézet osztályvezetője.
Forrás: Hirado.hu