Jó az nekünk, ha idejön hozzánk egy csomó afrikai? Még örülnünk is kéne nekik? Mit akarnak itt? Elveszik a munkát a magyarokról?
Ezekkel a kérdésekkel, és az ezekre adott válaszokkal sokszor szembesülnek a szociológusok, akik a migránsok helyzetét kutatják Magyarországon.Nem vagyunk igazán befogadó nemzet, gyanakodva tekintünk a külföldről érkezőkre, és ha még a bőrszínűk is más, akkor főleg. Ősi szabály, hogy ha megismerünk valakit, akkor az előítéleteink is csökkennek. Ezért is készült el egy internetes játék, mely a bevándorlókkal szembeni félelmeinken is átsegíthet. Keserű Dáviddal, a játékot kitaláló csapat projektmenedzserével beszélgettem.
- Miért csinálták meg ezt a játékot?
Immáron hatodik éve foglalkozunk társadalomtudományi, humán kutatással és fejlesztéssel. Az Európai Integrációs Alap jóvoltából pedig lehetőségünk nyílt arra, hogy migrációkutatással és bevándorláspolitikai kérdésekkel is foglalkozhassunk, ezáltal pedig olyan információs kampányt folytassunk, mellyel megkönnyíthetjük a hazánkban élő harmadik országbeli (EU-n kívüli) állampolgárok sikeres integrációját. Felépítettünk egy projektet, melynek csupán egyik eleme az Immigropoly társasjáték. Valami újat, innovatívat és érdekeset akartunk csinálni, mely felkelti az emberek figyelmét.
- Miért foglalkozik ezzel az Európai Unió?
Az Európai Unió területén megközelítőleg 21 millió harmadik országbeli állampolgár tartózkodik legálisan. Az elmúlt időszakban számos nyugat-európai vezető politikus a multikulturalizmus halálát hirdette, miközben országuk területén milliószám élnek eltérő kultúrájú bevándorlók. Nálunk még nem, de ezen országokban ez társadalmi feszültségekhez vezethet, erre szintén láttunk példákat az elmúlt években.
A problémák kezelése, illetve a kialakulásuk elkerülése végett feltétlenül szükség van a beilleszkedésük elősegítésére, a befogadó társadalom tájékoztatására, a bevándorlókkal szemben tanúsított ellenérzések mérséklésére. Röviden, azért támogat az EU ilyen projekteket, hogy az állampolgárok nyitottságát és toleranciáját növelje, ezzel párhuzamosan pedig a migránsokat sikeresen integrálni tudja. Pozitív szemléletváltást akar elérni.
- Magyarországon mekkora migráció a jellemző, és honnan érkeznek a bevándorlók?
Magyarország nem klasszikus értelemben vett célország, de már nem is feltétlenül tranzitország, valahol a kettő között "lebegünk". Az év elején körülbelül 220 ezer bevándorló élt hazánkban. Ők javarészt határon túli magyarok, román, szerb, ukrán állampolgárok voltak. Az egyszerűsített honosítási eljárás bevezetése miatt azonban sokan igényeltek és kaptak magyar állampolgárságot közülük, így már nem számítanak bevándorlónak, tehát ez a szám valamekkora csökkenést biztosan mutatni fog jövőre. Egyébként Európán kívülről igazán számottevő közösséget a kínaiak alkotnak, mintegy 14 ezren tartózkodnak hazánkban.
Állampolgárság | 2009 | 2010 | változás %-ban |
román | 20627 | 18756 | -9,07 |
ex jugoszláv | 6160 | 4986 | -19,06 |
ukrán | 4082 | 3499 | -14,28 |
kínai | 3485 | 3376 | -3,13 |
volt szovjet | 2173 | 1803 | -17,02 |
vietnámi | 1287 | 1077 | -16,32 |
egyéb | 9391 | 9162 | -2,44 |
összesen | 47205 | 42659 | -9,6 |
- Mennyi pénzt kapott az EU-tól a Feketén-Fehéren - Itt vagyunk! projekt?
Megközelítőleg 14 millió forintos büdzséből gazdálkodhatunk.
- Kapcsolódik ez bárhogy is a Hungarikumfilm kisfilmjeihez, mely a migránsok iránti toleranciára hívja fel a figyelmet?
Igen, hozzánk hasonlóan az ő munkájukat is az Európai Integrációs Alap támogatja.
- Kiknek készült a játék?
A játék a magyar társadalom internethasználó közösségének készült, elsősorban a fiatal generációnak, a középiskolásoknak és a huszonéveseknek.
- Van-e ennek bármilyen előzménye, készült-e már külföldön hasonló?
Magának a projektnek van előzménye, de a játéknak igazából nincs. Én nem tudok róla, hogy külföldön létezne bármi hasonló, ami ebből a szempontból is egyedinek számít.
- Ha igen, mekkora hatást ért el a játék? Van bármilyen foganatja?
Nagyon bízom benne, hiszen folyamatosan bővül a regisztráltak köre, a statisztikáink jelzése szerint pedig a lejátszott útvonalak száma ennek többszöröse, tehát újrakezdik vagy más útvonalakat is kipróbálnak a játékosok. Tájékoztatni szeretnénk és szemléletváltást igyekszünk elérni. Ezért pályázunk idén is, hogy ki tudjuk bővíteni és még összetettebbé tehessük a játékot.
- Hogyan viszonyulnak a magyarok a bevándorlókhoz? Lehet különbséget tenni, hogy kiket „kedvelünk” jobban?
Ez nagyon érdekes kérdés. Az Eurobarométer felmérései szerint hazánk az egyik legidegenellenesebb az EU-ban, viszont az általunk a bevándorlókkal készített interjúk és fókuszcsoportos találkozók ezt nem igazolják. Persze helyenként megemlítik, hogy kisebb atrocitások érték őket, de a magyar társadalom szerintük nagyon kedves és befogadó, mindig segítőkészek voltak velük. Egyedül talán a hivatalokban tapasztalható bürokráciát emelték ki negatívumként. Mindenesetre az európai országokból érkezettek felé nagyobb nyitottsággal viseltetünk, hiszen kultúrájuk és identitásuk sok ponton hasonlít a mienkéhez.
- Miért Afrikára fókuszálnak?
Évek óta foglalkozunk Afrika-kutatással, Afrika témájú monográfiák, tanulmánykötetek kiadásával, illetve idén lépett V. évfolyamába az Afrika Tanulmányok folyóiratunk, Magyarország egyedülálló Afrika-lapjaként. Ezáltal számos afrikai bevándorlóval állunk kapcsolatban, így a téma adta magát.
-Hány afrikai érkezett az országba az elmúlt években?
A KSH 2010-es statisztikái szerint mintegy 2513-an tartózkodtak hazánkban, azóta ez a szám némileg növekedett, körülbelül 3000-en lehetnek. Sajnos a különböző hivatalok és intézmények adatai igen eltérőek. Mindenesetre számuk lassan, de folyamatosan növekvő tendenciát mutat a 2000-es évek eleje óta.
- Felhasználják-e az oktatásban a játékot, kapcsolódik-e hozzá bármilyen tanári segédanyag?
Igyekeztünk olyan információkkal megtölteni, hogy alkalmazható legyen oktatási segédanyagként. A karakterek kitalált személyek ugyan, mivel a játszhatóság és élvezhetőség szempontjából fikciós elemekkel is gazdagítanunk kellett a játékot, de az útvonalak, a leírások és a tendenciák mindenképpen helytállóak. Ez napjaink bármely afrikai vándorával ugyanígy megtörténhetne. A játék alapkoncepciója a tudományos-ismeretterjesztésre épül, hiszen érdekesebb lehet végigjátszani, vagy narrációval meghallgatni néhány percben, mint egy könyv fölött ülve készülni a vizsgára, vagy a dolgozatra. A játékkal a 11-12. évfolyamos középiskolásokat és a főiskolai-egyetemi hallgatókat akarjuk megszólítani.