Érzékeny társadalmi kérdésekkel, a migráció, a szegénység, a közel-keleti konfliktus témájával is foglalkozik új lemezén Ry Cooder, a világ egyik legjobb gitárosa; a 64 éves zenész Pull Up Some Dust And Sit Down című anyaga ötvözete bluesnak, countrynak és világzenének.
Ry Coodert sokan a kubai zenét újra felfedező, Buena Vista Social Club című 1997-es produkcióval azonosítják, holott a slide technikájáról elhíresült amerikai gitárvirtuóz és zeneszerző addigra már háromszoros Grammy-díjas volt (a negyediket éppen a Buena Vistáért kapta mint producer).Első lemezét több mint négy évtizeddel ezelőtt adta ki. 1972-ben megjelent két anyaga, az Into the Purple Valley és a Boomer's Story tisztelgés volt az amerikai folk, a country és a blues zene olyan nagyságai előtt, mint Leadbelly, Woody Guthrie, Skip James, Sleepy John Estes vagy George F. Root, és széles körben elismerést váltott ki.
A gitáros 1987-ig további remek szólóalbumokat készített, majd érdeklődése egyre inkább a világzene gyűjtőszó alá tartozó afrikai, ázsiai és amerikai zene irányába fordult. Dolgozott együtt többek között Ali Farka Touré mali gitárossal, Vishwa Mohan Bhatt indiai slide gitárossal, a legnagyobb feltűnést azonban azzal keltette, hogy 1996-ban producerként stúdióba vonult néhány elfeledett és kiöregedett kubai zenésszel - a végeredmény, a Buena Vista Social Club című lemez valósággal felrobbantotta a világzenét.
Írt filmzenét is, köztük Wim Wenders Párizs, Texasához (1984) és a Bruce Willis főszereplésével bemutatott, Az utolsó emberig című akciófilmhez (1996).
2005-ben 18 év szünet után adott ki ismét szólóalbumot, a Chávez Ravine-t, amelyet a két évvel későbbi My Name Is Buddy-val, valamint a 2008-as I, Flathead című lemezzel együtt Kalifornia-trilógiaként szokás emlegetni, és elsősorban a negyvenes-ötvenes évekből származó történetek szerepelnek rajta.
Új albuma, a most megjelent Pull Up Some Dust And Sit Down hagyományosan egyszerű hangszerelésű, igazi country-blues-folk gyöngyszem egy rendkívül érett előadótól, akit komoly társadalmi problémák foglalkoztatnak, mint a migráció, a gazdagok és a szegények közötti hatalmas különbségek vagy a közel-keleti helyzet. A dallamok könnyedek, a szövegek egyszerre zordak és elgondolkodtatóak, dühösek és humorosak.
A mandolinon kísért nyitódal, a No Banker Left Behind egy bankárbuliba enged ironikus betekintést, az El Corrido de Jesse James már-már sramlizene, a Quick Sand Bruce Springsteen-es érzetet kelt, a Christmas Time This Year egy horrorisztikus történet háborús áldozatokról Flaco Jiménez tangóharmonikás pajkos mexikói táncdallamával, a Jim Keltner dobossal közösen írt Lord Tell Me Why egy gospel, a John Lee Hooker for President pedig egy sokatmondóan szellemes blues - írja a Guardian brit napilap ajánlója.
Cooder gitáron, mandolinon, bendzsón, basszusgitáron és billentyűs hangszereken is játszott a felvételek során, és természetesen énekelt, mégpedig nagyon jól. A zenészt egyébként még 2003-ban az amerikai Rolling Stone magazin minden idők nyolcadik legjobb gitárosának választotta.
Ry Cooder új albumát a Nonesuch Records adta ki, Magyarországon a Magneoton/Warner forgalmazza.
Forrás: MTI