Hazánkban 1947. október 19-én indult el a totó mely ma ünnepli 64. születésnapját.

Kezdetben a Posta Takarékpénztár keretein belül szerveződött majd 1950-ben az Országos Takarékpénztárhoz került. Külföldi tapasztalatok alapján, Magyarországon is bevezették a szerencsejátékot és a sportfogadást annak érdekében, hogy az olimpiai játékok részvételi költségeit fedezzék. Az első itthoni totó plakát az olimpiai karikákat mutatta be. A plakát középen egy diszkoszvető figura helyezkedett el melynek alapja egy egyforintos érme volt.

Az első hasonló játék 1923-ban indult Angliában, ahol a focimeccsek pontos végeredményére lehetett tippelni. 1946-ban a magyar állami szerencsejáték-szervezők is a legrégebben sikeresen működő angol rendszert vizsgálták. A cél az volt, hogy a játék nyereségéből támogassák majd a sportolók és sportszakemberek kiutazását 1948-as londoni olimpiára. Az angol nyereményalap-felosztásos rendszerek közül a leginkább közérthető 12 főmérkőzéses totóra építettek a magyar játéktervezők. A fogadás előkészítése csupán néhány hetet vett igénybe, hiszen rövid piackutatás után kiadták a szükséges rendeleteket, melyeket 1947 augusztusában a Minisztertanács elfogadott. Ebben szerepelt az is, hogy tippversenyt kizárólagosan az Államkincstár rendezhet és meghatározták azt is, hogy 3 forint 30 fillér lesz a szelvény.

Az első fogadási nap 1947. október 17-én volt, de már október 7-én (szombaton) közölték azokat a mérkőzéseket, amelyekre tippelni lehet. A sportfogadást kezdetben Budapesten kívül 7 városban vezették be, ezek Debrecen, Pécs, Miskolc, Győr, Szeged, Szolnok, Szombathely voltak. A magyar fogadóknak 12 főmérkőzésből és 4 pótmérkőzésből lehetett válogatniuk.

A sikeres találatokat három nyerőosztályban fizették ki: 12-es, 11-es, 10-es. Amennyiben nem volt 12-es találat ez esetben a 9-es találatokra is fizettek. A fogadás első hetére 20882 darab szelvény érkezett, melyek közt 12 és 11 találatos nem volt, de 10 találatos 1 db volt.

1948. március 7-én, azaz 21 hét alatt 1 349 347 darabra emelkedett a fogadások száma. Az új szerencsejáték sikeresnek bizonyult.

1952-ben már minden Totókirendeltség nyitva tartott vasárnap délelőtt is. Tehát totózni vasárnap is tudtunk, de alapvető élelmiszereket vásárolni nem. 1952. június 22. hetétől a 0 találatosok szelvények is nyertek.

1956. november-decemberében a forradalom miatt 8 hetes kényszerszünet volt.

A totó életében a legnagyobb változás 1964. március 8-án történt, ugyanis ekkor bonyolították le az utolsó 12 főmérkőzéses fogadási formával szervezett játékot. Ezen az utolsó héten 528273 darab szelvény vett részt a játékban. 1993. november 1-től a gépi feldolgozású szelvényeket egy Góltotó játékkal színesítették. 1996. február 26. óta csak gépi szelvényekkel lehet fogadni.