Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
64 éve költjük a pénzt a nagy nyeremény reményében

64 éve költjük a pénzt a nagy nyeremény reményében

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2011. 10. 19.
„A zene mindenkié” – Rost Andrea zenei zarándoklata
2025-07-08 12:02:05

Mi történik, amikor egy világhírű operaénekesnő a koncerttermek helyett ott énekel, ahol a zene valóban

Baby Queen - Solére himnusza az újrakezdéshez
2025-07-07 16:00:00

Solére friss szerzemény egyszerre kacér és mélyen személyes, és olyan erőt sugároz, ami a legnehezebb

Tűvel írt történetek – Elismerések a legszebb magyar hímzéseknek
2025-07-07 10:54:24

Rekordszámú alkotással zajlott le a 2025-ös Kisjankó Bori Országos Hímzőpályázat. A legszebb kézimunkák

Magyar dallamok Japánban - A Cimbaliband sikere Oszakában
2025-07-03 18:13:45

A magyar népzene különleges hangzása, a cimbalom egyedisége és a Cimbaliband szenvedélye ragadta magával a

további bejegyzések a szerzőtől »

Hazánkban 1947. október 19-én indult el a totó mely ma ünnepli 64. születésnapját.

Kezdetben a Posta Takarékpénztár keretein belül szerveződött majd 1950-ben az Országos Takarékpénztárhoz került. Külföldi tapasztalatok alapján, Magyarországon is bevezették a szerencsejátékot és a sportfogadást annak érdekében, hogy az olimpiai játékok részvételi költségeit fedezzék. Az első itthoni totó plakát az olimpiai karikákat mutatta be. A plakát középen egy diszkoszvető figura helyezkedett el melynek alapja egy egyforintos érme volt.

Az első hasonló játék 1923-ban indult Angliában, ahol a focimeccsek pontos végeredményére lehetett tippelni. 1946-ban a magyar állami szerencsejáték-szervezők is a legrégebben sikeresen működő angol rendszert vizsgálták. A cél az volt, hogy a játék nyereségéből támogassák majd a sportolók és sportszakemberek kiutazását 1948-as londoni olimpiára. Az angol nyereményalap-felosztásos rendszerek közül a leginkább közérthető 12 főmérkőzéses totóra építettek a magyar játéktervezők. A fogadás előkészítése csupán néhány hetet vett igénybe, hiszen rövid piackutatás után kiadták a szükséges rendeleteket, melyeket 1947 augusztusában a Minisztertanács elfogadott. Ebben szerepelt az is, hogy tippversenyt kizárólagosan az Államkincstár rendezhet és meghatározták azt is, hogy 3 forint 30 fillér lesz a szelvény.

Az első fogadási nap 1947. október 17-én volt, de már október 7-én (szombaton) közölték azokat a mérkőzéseket, amelyekre tippelni lehet. A sportfogadást kezdetben Budapesten kívül 7 városban vezették be, ezek Debrecen, Pécs, Miskolc, Győr, Szeged, Szolnok, Szombathely voltak. A magyar fogadóknak 12 főmérkőzésből és 4 pótmérkőzésből lehetett válogatniuk.

A sikeres találatokat három nyerőosztályban fizették ki: 12-es, 11-es, 10-es. Amennyiben nem volt 12-es találat ez esetben a 9-es találatokra is fizettek. A fogadás első hetére 20882 darab szelvény érkezett, melyek közt 12 és 11 találatos nem volt, de 10 találatos 1 db volt.

1948. március 7-én, azaz 21 hét alatt 1 349 347 darabra emelkedett a fogadások száma. Az új szerencsejáték sikeresnek bizonyult.

1952-ben már minden Totókirendeltség nyitva tartott vasárnap délelőtt is. Tehát totózni vasárnap is tudtunk, de alapvető élelmiszereket vásárolni nem. 1952. június 22. hetétől a 0 találatosok szelvények is nyertek.

1956. november-decemberében a forradalom miatt 8 hetes kényszerszünet volt.

A totó életében a legnagyobb változás 1964. március 8-án történt, ugyanis ekkor bonyolították le az utolsó 12 főmérkőzéses fogadási formával szervezett játékot. Ezen az utolsó héten 528273 darab szelvény vett részt a játékban. 1993. november 1-től a gépi feldolgozású szelvényeket egy Góltotó játékkal színesítették. 1996. február 26. óta csak gépi szelvényekkel lehet fogadni.

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Magyarország Szerencsejáték Lavór

Ajánlott bejegyzések:

  • Amerikában és Dél-Afrikában is rajonganak a magyar szocreálért Amerikában és Dél-Afrikában is rajonganak a magyar szocreálért

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr907901780

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard