A legmagasabb szintű római művészet volt jelen az ókori Brigetióban, a mai Szőny-Komáromban, a birodalom peremvidékén, ennek fényében át kell gondolni Pannonia 2-3. századi művészetéről alkotott képet - hangsúlyozta Borhy László egyetemi tanár, az ELTE ókori régészeti tanszékének vezetője
A tudós annak kapcsán nyilatkozott az MTI-nek, hogy a kedden Szombathelyen kezdődő négynapos nemzetközi konferencia keretében bemutatják a Brigetióban előkerült és a komáromi Klapka György Múzeumban őrzött falfestmények katalógusát. Borhy László elmondta, hogy 1999-ben indult a Pannonia és Noricum római provinciák (a mai Magyarország, Horvátország, Szlovénia, részben Szerbia, valamint Ausztria területére eső tartományok) autonóm közigazgatással rendelkező településeinek szentelt városrégészeti konferenciasorozat."A két szomszédos tartomány területén 35 autonóm város volt, ezek történetét, kialakulásuk körülményeit vizsgáljuk, azt, hogy római polgárokból hozták-e létre, veteránok letelepítésről vagy egy romanizált bennszülött közösség városi rangra emeléséről volt-e szó. Háromévente rendezzük meg, 1999-ben Ljubljana adott otthont a tanácskozásnak, 2002-ben Budapest és Komárom, 2005-ben az ausztriai Sankt Pölten, 2008-ban a szlovén Celje, a mostaninak pedig Savaria, azaz Szombathely. A konferenciák tematikusak, az elsőn azt foglaltuk össze, hogy mit lehet tudni a 35 városról, a másodikon a katonasággal összefüggésben vizsgáltuk a települések történetét. Sok esetben veteránok letelepítésére alapítottak coloniákat. Vannak olyan városok is, mint például Brigetio vagy Aquincum, amelyek kialakulását a bennszülött lakosságra alapozva, az ott állomásoztatott katonaság határozta meg. Vannak azonban olyan területek, ahol állomásozott katonaság, de nem alakultak ki városok, vagy kialakultak városok, de nem állomásozott katonaság. A harmadik konferencia a városok belső szerkezetével, a negyedik pedig vallási életével foglalkozott. A szombathelyi tanácskozás a városok határaiban elterülő temetőkről próbál meg összefüggő képet adni, az ókori nekropoliszok kutatói gyűlnek egybe Magyarországról, Szlovéniából, Horvátországból és Ausztriából - magyarázta Borhy László.
Az Acta Archaeologica Brigetionensia sorozatban megjelent freskókatalógust ismertetve elmondta, hogy a kiadvány képet ad a római kori városközpont házainak belsőépítészeti és falfestészeti díszeiről.
"Az 1992-ben kezdődött rendszeres ásatások során Brigetio területén nagy mennyiségben kerültek elő falfestmények. A restaurálásuk során összefüggő felületek álltak össze, amelyek között akad néhány négyzetcentiméteres, miként több négyzetméteres mennyezet-, illetve oldalfali freskó. A gazdagon illusztrált katalógusban nagy hangsúlyt kapott az elvégzett restaurátori munka bemutatása, ahogy a falfelületek ikonográfiai elemzése, értelmezése is azzal a céllal, hogy az összefüggő kompozíciókat megpróbáljuk az ókori világ eszmerendszerében elhelyezni" - mondta.
Előkerültek például égi szimbolikát, csillagképeket ábrázoló freskók, amelyek értelmezéséhez szükséges volt az ókori asztrológiai, kozmológiai eszmevilág ismerete, de meg kellett keresni az ábrázolási párhuzamokat is. Van egy lakomajelenetet ábrázoló freskó, amellyel kapcsolatban részletes elemzések készültek a felszolgálók öltözékéről, és ezekhez egyiptomi régészeti párhuzamokat is felkutatott a vizsgálatokat végző szakértő.
"Nagyon eleven, élénk színekkel megkomponált falfestmények, amelyeket színvonalas mesterek készítették. Nem tudjuk, hogy kik festették őket, ahogy azt sem, hogy pannoniaiak voltak-e, vagy máshonnan érkeztek. Valószínűleg vándorművészekről van szó, akik megbízások alapján mentek városról városra" - fogalmazott az egyetemi tanár.
Mint megjegyezte, a freskók fényében újra kell gondolni Pannonia 2-3. századi művészetéről alkotott képet. "Amennyiben a peremvidéken, a Barbaricum határán jelen volt a legmagasabb szintű római művészet, akkor ugyanezt kell feltételeznünk a belső területeken, a pannoniai városokban is, amelyek a falfestészetének kutatása igazából csak most kezdődik" - húzta alá Borhy László.
Forrás: MTI