Bálint Tamás A pap leánya birtokostul és a Visszaút a fekete folyón kötetek szerzője volt a legutóbbi Bretter György Irodalmi Kör vendége, aki legutóbbi kötete mellett készülő verses regényéből is felolvasott. A meghívott estje kapcsán felmerült: új irodalmi generáció körvonalazódik.
„A negyvenéves könyvelőnek furcsa álma volt” –jellemezte Bálázs Imre József, a Korunk főszerkesztője a meghívottat, ami a szerző egy nyári könyvbemutatója alkalmával is elhangzott. Bálint Tamás, a közgazdász költő Visszaút a fekete folyón kötetében egyfajta kiutat keres a közgazdász szakma szülte kellemetlen létállapotból. Ahogy Balázs Imre József is rávilágított: fehér foltnak számít a kortárs magyar irodalomban ez a típusú líra, kevés mai költőnél találkozhatunk ezekkel a témákkal. „Nehogy a számlát benyújtsák,/ Szolgálhatjuk tovább a gyárat, /Hogy magam mellett tudjalak, mibe kerül és mennyit ér meg” mondatok töltik ki a verseket és teszik egyben különlegessé. Gyakran találkozhatunk a pénz és a falka szavakkal is. Ez a költészet nem a nagy ideálokról, hanem mindennapjainkról szól –állapította meg a moderátor.
Az első kötetével összehasonlítva a Visszaút a fekete folyón könyvet, Balázs Imre továbbá rávilágított arra is: A pap leánya birtokostul egyfajta szerepjátékként is értelmezhető, a költő visszaviszi az olvasót a lovagkor irodalmába,Villon költői világába, mindezt megfűszerezi egy kis helyőrséges stílussal, a felfele stilizáltság elemeivel. A második kötet ezzel szemben egyre inkább közelít a jelenhez, egyfajta vállalati metafora rendszert fedezhetünk föl benne, de ebből a könyvből sem hiányzik a líraiság, a stilizáltság. Ha kortárs irodalomban Bálint Tamás rokonlelkeit keresnénk, akkor elmondhatjuk, hogy lírája Ármos Lóránd Apám a Holdig című kötete, vagy Orbán János Dénes Hivatalnok líra verseskönyve által felvetett problematikához hasonlítható –vélte Balázs Imre.
A moderátor kijelentését, miszerint Bálint Tamás egyre inkább közelít a jelenhez, készülő Lávsztori című versesregény kézirata is bizonyítja. A költő egy olyan szerelmi történetet mesél el, amely a számítógép képernyője előtt bontakozik ki, a férfi és a nő mindenféle személyesség mellőzése nélkül ismerkedik. Ahogy költő mondta: egy mai Anyegint vetne papírra, amely megírására körülbelül két évet szánna. A kéziratot tesztelés végett hozta el a Bretter Körre, meg szeretette volna tudni, hogy szakmabeliek és a közönség miként látja az ötletet.
A vélekedések nagyvonalakban pozitív kicsengésűek voltak, bár egyesek Bálint Tamás már kötetben lévő szövegeit szívesebben olvasnák, a líraiság, a töményebb gondolatok véget.
Cseke Róbert költő az ötletet bár jónak tartja, de mint azt állította, ő inkább a „sűrűbb” lírát kedveli, vagyis a költő régebbi verseinek stílusa fogja meg.
Miholcsa Zsombor teatrológus hallgató, költő szerint ritka témához nyúlt Bálint Tamás, könnyed olvasmány, amelynek a tetszik a formai megoldása is. A körön résztvevő egyik diáklány úgy látja, hogy nem szükséges a líraiság egy ilyen szerelemi történethez, a mai világban a könnyedebb olvasmányokra van inkább igény. Az ember nehezebb napjaira egy ilyen „lávsztori” olvasása teljes mértékben megfelel –szűrődött le a beszélgetésből.
Varga László Edgár költő, újságíró szerint Bálint Tamás most egy válaszúthoz érkezett, el kell döntenie, hogy nyelviekben vagy a történet szintjén ad többet az olvasóknak. Balázs Imre József szerint a költő előtt több út is áll, amelynek mentén folytathatná a versesregényt, ő az archaikus versforma megőrzésére és több „mai” szó használatára biztatja.
Bréda Ferenc szerint egy új irodalmi generáció bontogatja szárnyait, akik még nincsenek teljesen kialakulva, egyelőre nem tudni milyen magasan szállnak, de tudnak repülni. Egy másfajta szellemiség jellemzi a ’89 után született fiatalságot –állapítja meg. A kapitalizmusban a líraiság és a romantika nem szükséges verskellék –derült ki. Hogy a generáció miként bontakozik ki és milyen alkotásokat fog letenni az asztalra, még nem lehet tudni pontosan, egy azonban biztos, másak lesznek, mint a transzközép és másabbak, mint az utóbbi öt-tíz évben kibontakozó költők, írók.
A következő Bretter Kör vendége László Noémi költő lesz, akivel Márkus András fog beszélgetni.
