Tízéves az északkelet-franciaországi, hajdanán textiliparáról híres Roubaix új - és egyben nagyon régi - nevezetessége, a Piscine (azaz Uszoda) művészeti múzeum.
A francia-belga határon fekvő városban a múlt század elején határozták el, hogy felépítik az ország legszebb uszodáját. A polgármester 1922-ben bízta meg Albert Baert építészt a sportlétesítmény megtervezésével, az ambiciózus projekt megannyi pénzügyi és más nehézség közepette 1932-ben valósult meg.Mindenfelől csodájára jártak az art déco díszítésű épületnek, a bizánci és mór vitrázsoknak, mozaikoknak, kerámiáknak, a sokféle sportlehetőséget nyújtó medencéknek, a gőzfürdőnek és a felüdülést biztosító fürdőkabinoknak, az épülethez csatlakozó elegáns kertnek, fodrászati és manikűrszalonnak - még a mosodának is.
Fél évszázad után azonban a sportfelszerelések elavultak, az új műszaki és biztonsági követelmények lehetetlenné tették az uszoda gazdaságos működtetését, ezért a létesítményt 1985-ben bezárták. A város népszerű találkozóhelyévé vált komplexumot azonban nem rombolták le: megoldást kerestek fenntartására és 1990-ben a városi tanács megállapodott a francia múzeumok irányító szervével arról, hogy múzeummá alakítják át.
Az erre kiírt nemzetközi versenypályázaton Jean-Paul Philippon terve lett a nyertes, amely "a hely szellemének megfelelően" a megőrizte a hajdani úszómedence központi részét. Így alakult ki a világszerte egyedülálló, 2001 őszén felavatott múzeum a fürdőben, amely büszkén viseli a Roubaix Uszodája (La Piscine de Roubaix) nevet.
A múzeummá és kiállítási csarnokká átlényegült art déco sportközpontnak olyan sikere volt új szerepében, hogy a felavatását követő hónapban nem kevesebb mint 50 ezer látogató kereste fel, a tízéves évfordulós ünnepségen pedig háromezer ember vett részt. A fő kiállítási csarnok közepén ma is ott nyújtózik az 50 méter hosszú medence, amelybe egy kerámia-oroszlán szájából zubog a víz, partján pedig, az átépítéssel nyert széles sétányon ember nagyságú szobrok sorakoznak. A Piscine (ejtsd: piszin) festészeti, kerámiai, bútor- és fotógyűjteménynek is helyet biztosít. A képzőművészeti anyag a XIX. és a XX. századot öleli fel.
A melléktermek adnak helyet a különböző tematikus és történelmi kiállításoknak, és bemutatják a térség hajdani gazdag iparbáróinak gyűjteményeit - így aki az Uszodába látogat, találkozhat Camille Claudel szoborral, Jean-Joseph Woertz (1846-1927) nagyszerű Marat halála című festményével, impresszionista és fauve - a Vadak művészeti iskolájához tartozó - mesterek alkotásaival, Picasso kerámiáival. A textilváros iparművészetének emlékeit is őrzik a termek.
A Piscine azonban nemcsak múzeum, hanem igen aktív és kedvelt kiállítási központ is, amelynek rendezvényei évről évre nagy visszhangot keltenek egész Franciaországban és a szomszéd térségek művészetbarátaiban. A tízedik évforduló alkalmából az Uszoda ezért megrendezte a kiállítások kiállítását, a látogató január végéig az elmúlt évtized valamennyi nagyobb tárlatának anyagából ízelítőt kaphat.
Bruno Gaudichon, az intézmény vezetője és csapata azonban nem éri be a múlttal, a jövőre is nagy terveik vannak. 2015-re készül el a múzeum bővítése, így három teremmel nő a kortárs szobrászatnak szentelt rész és összesen 1800 négyzetméterrel a kiállítási tér. Akkor csatlakozik az Uszodához Henri Bouchard szobrász rekonstruált műterme is. S ha Roubaix-ba ellátogatni nem is könnyű, a múzeum látványa elérhető a világhálón: a honlapon bárki tehet virtuális sétát a medence partján, és fejest ugorhat a művészetbe.
Forrás: MTI