Az Úton eredeti, 1951-ben írott változatát adja ki az Európa Könyvkiadó. A beatkorszak "bibliájának" is tartott Jack Kerouac-regényt M. Nagy Miklós fordította le.
Az "ős-Útonban" a szereplők az eredeti nevükön szerepelnek (Dean Moriarty például Neal Cassadyként), emellett pedig azok a részek is napvilágot láthattak, amelyeket a szerző a kiadói nyomásnak engedve kihúzott a szövegből. "Az eredeti tekercset cenzúrázni kellett a kor közerkölcse, kiadói szokásai miatt, így például kikerültek a homoszexualitást nyíltan ábrázoló részek" - említett néhány újdonságot M. Nagy Miklós.
"Kerouac 1951 és 1956, a regény megjelenése között folyamatosan csiszolgatta, finomítgatta az Útont. Igaz, először nem akart a kiadói nyomásnak megfelelni, mert azt állította, hogy a szöveget a Szentlélek diktálta neki" – jegyezte meg a fordító. Hozzátette: ennek ellenére az első kiadói elutasítás után Kerouac nyomban nekiállt dolgozni a szövegen. Később pedig türelmetlen is volt, hiszen a beatirodalom egyre népszerűbbé vált, ő pedig azt akarta, hogy minél előbb megjelenjen a könyve, ezért eleget tett a kiadó kéréseinek . "A kihúzott sorok mellett több epizódot továbbírt, és ekkor a nagyon híres metaforikus részeket is tovább finomította, amelyekben a világról szóló vízióit örökítette meg" – idézte fel a könyv születését M. Nagy Miklós.
Felidézte, magyarul az Úton sok kiadást megélt már, ezek az 1956-os szerkesztett változat alapján jelentek meg Bartos Tibor fordításában. A Bartos-féle Útonhoz képest az új kiadás szemléletében is más lesz - fogalmazott a fordító. Az eredeti viszonylag egyszerű, spontán próza, amiből "óriási erővel szikráznak ki a metaforikus költői részek" - magyarázta M. Nagy Miklós. "Bartos Tibor remek szöveget hozott létre, de túlstilizálta a művet, az eredeti mű nem annyira ízes és népies" - jegyezte meg a fordító, aki elmondta, azt szerette volna, hogy az új fordítás - mint ahogy az eredeti szöveg - egyszerűen csak "suhanjon".
Elmondta: a beatkorszak kulcsszavai jórészt lefordíthatatlanok, a magyar nyelv nem adja vissza azok valódi jelentéseit, az afroamerikai szleng, a fekete dzsessznyelv "ízeit". "Kár lett volna azon erőlködni, hogy létrehozzak egy soha nem létezett magyar szlenget és ma használatos kifejezésekhez sem akartam nyúlni" – magyarázta M. Nagy Miklós.
A fordító arról is beszélt, hogy Kerouac hatása főleg az 1980-as években indult, a Bret Easton Ellis nevével fémjelezhető nemzedéken érezhető. "A kortárs amerikai irodalmon belül ez egy kis csoport, de hát a beatnemzedék jelentős alkotói sem voltak sokan" – magyarázta, ugyanakkor megjegyezte: a kötet amerikai kiadását négy irodalomtörténeti bevezető nyitja, amelyekben a kutatók megkísérlik újrapozícionálni a Kerouac-életművet. (Ezen tanulmányok a magyar kiadásban nem lesznek olvashatók.)
"Az Úton a beatkorszak bibliájaként vonult be a köztudatba, ami érthető, hiszen egy egész nemzedéknek adott új, radikális, lázadó nyelvet. Ezzel szemben az amerikai irodalomtörténészek nagy esztétaként, bölcselőként próbálják elhelyezni Kerouacot az irodalomtörténetben" – mutatott rá M. Nagy Miklós, majd úgy vélekedett, hogy az amerikai szerző műve azért tud a fiatalabb nemzedékeknek is újat mondani, mert az Úton "esztétikailag nagyon gazdag, kiolvashatatlan regény". "Sokan úgy vélik, hogy a könyv mostani népszerűsége azzal magyarázható, hogy készülőben van egy új, radikálisabb ellenkultúra" – fogalmazott a fordító, kiemelve: az amerikai kiadás alig titkolt célja a mítoszok eloszlatása.
A könyvből film is készül, amelynek a bemutatóját az imdb.com adatai szerint 2012-re időzítették. (A mozgóképet Walter Salles rendezi, a főbb szerepeket Sam Riley, Garrett Hedlund, Kristen Stewart, Kirsten Dunst, Tom Sturridge és Viggo Mortensen játssza majd.)
A könyv bemutatóját a budapesti Alexandra Könyvesházban tartják november 25-én Földes László Hobo közreműködésével.
Forrás: MTI
