Közel 150 millió jüanért (körülbelül 5 milliárd forint) talált gazdára egy kínai kortárs festő A Jangce folyó több tízezer kilométere című alkotása egy hétvégi pekingi árverésen. Az átalakuló kínai műtárgypiacot továbbra is a konjunktúra jellemzi.

Az olajfestmény 1973 és 1974 között készült, a kínai kortárs művészet atyjaként számontartott művész, Vu Kuan-csung (Wu Guanzhong) egyik legjobb, legismertebb alkotása. Ez volt az eddigi legnagyobb összeg, amelyet a művész egyetlen képéért fizettek.

Vu 1919-ben született a kelet-kínai Csiangszu (Jiangsu) tartomány Jihszing (Yixing) városában, és tavaly hunyt el 91 éves korában.

Az A and F aukciós ház árverését megelőzően novemberben Csi Paj-si (Qi Baishi) neves kínai kortárs alkotó 12 tájképet tartalmzó albumát a China Guardian aukcióján 194 millió jüanért (6,8 milliárd forint) ütötték le, míg a művésznek májusban 425,5 millió jüanért (15 milliárd forint) kelt el egy képe.

A rekordot a kínai festmények és kalligráfiák piacán Huang Ting-csien (Huang Tingjian) tartja, akinek Pillar Ming tekercséért 2009-ben 436,8 millió jüant (15,4 milliárd forint) fizettek. Abban az évben Csi műveinél többet a világon állítólag csak Pablo Picasso- és Andy Warhol-képekért adtak.

Csi a közép-kínai Hunan tartományban született 1864-ben, és 93 éves korában érte a halál. Leginkább kisebb madarakat, halakat, gyümölcsöket és zöldségeket ábrázoló festményeivel vált ismertté, de kalligráfiáit ugyancsak kiemelkedő művészi teljesítménynek ismerik el.

A szakmai közvélemény és a sajtó egybehangzó megállapítása, hogy a kínai műtárgypiacon jelentős átalakulás, arányváltás tapasztalható, ami egyrészt az érdeklődésre és a befektett pénz mennyiségére vonatkozik, másrészt a porcelánokról áttevődött a hangsúly a festményekre.



A művészetek piacát nyomon követő információs portál, az artprice.com szerint 2010-ben Kína a korábbi kilencedikből - az Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát megelőzve - a képzőművészeti alkotások első aukciós piacává kezdte kinőni magát.

2010-ben a megerősödő hazai aukciós házak árverésein sorra dőltek meg a rekordok, s azt tapasztalták, hogy míg korábban a porcelán volt a „sláger”, addig újabban a régi kínai, illetve kortárs festmények hozzák a többet.

Ennek okát három dologban látják. Az egyik, hogy a kínai piacon beszűkült az értékes porcelánok piaca, az ősi mesterművekből egyszerűen hiány van. A másik, hogy a régi festmények és kalligráfiák műértő kedvelői Kínában találhatók, s mára az érdeklődők keresletéhez egyre inkább ott a megfelelő anyagi háttér is. Harmadrészt, a szakemberek úgy vélik: a kulturális relikviák rangsorában a festmények és kalligráfiák előbbre valók a porcelánoknál, és a piacon tapasztalt tendencia csak az értékítélet szükségszerű „kiigazodásának” tükröződése.

Forrás: MTI