Ma van az évfordulója annak, hogy 1963. november 22-én gyilkos merényletet követtek el az Amerikai Egyesült Államok 35. elnöke, John Fitzgerald Kennedy ellen.
Az új korszak első nagy formátumú politikusa az 1960-as választásokon csupán alig valamivel előzte meg Richard M. Nixont a vezetésért folyó küzdelemben, a mai napig ő a legfiatalabban – mindössze 43 évesen – megválasztott, és az egyetlen római katolikus vallású amerikai elnök az USA történelmében. Beiktatási beszédekor hangzott el azóta sokszor idézett mondása: „Ne azt kérdezd meg, mit tud az országod érted tenni, hanem azt, te mit tudsz érte tenni.”Megválasztása után Kennedy belső reformokat vezetett be, jelentősen csökkentette a bűnözési rátákat, átszervezte a CIA-t, és megpróbálta felszámolni a maffiát, ezért is lehetnek mai napig népszerűek azok az összeesküvés-elméletek, melyek szerint Kennedyt a háttérhatalmak ölették meg, de sokan Castro-t, a kubai emigránsokat, a KGB-t és Lyndon B. Johnsont is érintettnek tartják.
1963. november 22-én Kennedy Dallasba utazott, hogy előkészítse a következő évi elnökválasztást, és rendet tegyen a viszálykodó Demokraták soraiban. A reptérről a városba tartó elnöki gépkocsikonvoj fél 1-kor fordult rá a dallasi Elm Streetre, a lépésben haladó, nyitott tetejű járműben feleségével és a texasi kormányzóval utazó Kennedyt ekkor érték a lövések. Életét képtelenség volt megmenteni, koponyája hátsó fele teljesen leszakadt. Három nappal később az Arlington Nemzeti Temetőben helyezték örök nyugalomra.
Kennedyt egy ország, felesége és három gyermeke gyászolta, akik közül a középső, John Jr. tizenhat nappal azután született, hogy édesapját elnökké választották, később tragikus repülőgép-balesetben vesztette életét. (Nagybátyja, John F. Kennedy testvére, Robert 1968-ban lett merénylet áldozata.)
Kennedyt az amerikai liberalizmus egyik úttörőjeként tartják számon, ő indította meg a vietnami háborút, az egészségügyi ellátást az idősekre is kiterjesztette, megnövelte az állami oktatásra szánt támogatás összegét, törvénykezett a faji megkülönböztetés eltörléséről, és az ő elnöksége idején zajlott a világot kis híján atomháborúba sodró Kubai-rakétaválság is. 1962-ben a Kongresszussal megszavaztatta az Apollo-űrprogramot, amelynek az volt a célja, hogy az évtized végéig embert jutattasson a Holdra. Ez 1969-ben meg is valósult.
Kennedy 46 évet élt.
via Wikipedia