Ferenczy Károly életművének mintegy felét, köztük máig lappangó műveket bemutatva nyújt áttekintést a nagybányai kör emblematikus festőjének munkásságába a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) november 30. és 2012. május 27. között látogatható gyűjteményes kiállítása.
Boros Judit és Plesznivy Edit művészettörténészek hozzátették, hogy a tárlatot sok éves kutatómunka előzte meg, melynek során egyértelművé vált: a magyar impresszionizmus és posztimpresszionizmus egyik legjelentősebb alakjaként elismert festő munkássága nem csupán a nagybányai iskola keretein belül értelmezhető.
"Kiderült, hogy mennyire komplex a Ferenczy-életmű, melyben a közönség által leginkább ismert, a Nagybánya környéki tájat ábrázoló képek mellett szinte ugyanolyan hangsúlyosak az aktok, portrék, csendéletek is" – fogalmazott Boros Judit.
Mint hozzáfűzte, Ferenczy munkásságából a magyar avantgárd is merített; tanítványai között voltak például a Nyolcak csoport festői, ő azonban másfajta megfogalmazását akarta adni a kornak, nyugati "transzferek" helyett saját útját járta.
A kiállítás a komplexitás igényével lép fel: Ferenczy Károlytól ma mintegy 400 mű ismert – ennek jelenleg kétharmada fellelhető –, ebből az MNG tárlata csaknem 150 festményt és 80 grafikát, tehát az életmű több mint felét vonultatja fel, köztük a legjelentősebb munkákat.
Mint a kurátorok hangsúlyozták, a tárlat nem kronologikus, hanem markáns tematikai egységek szerint mutatja be az életművet: az önarcképek mellett felbukkannak a zsánerképek, a Nagybánya környéki természetet és embereket ábrázoló vásznak, valamint a portrék is.
Külön egységet képez a műterem világa (csendéletek, aktok, artistákról, birkózókról festett képek), az egész életmű során fel-felbukkanó bibliai téma és a család. Mint Boros Judit elmondta, Ferenczy Károly festményein családja témaként is gyakran megjelenik, de a kiállításban egy-két festmény, szobor, rajz gyermekeitől: Valértól, Noémitól és Bénitől, valamint feleségétől, Olgától is helyet kap.
A kurátorok várakozásai szerint új motívumokkal gazdagítja majd a közönség Ferenczy-képét az alkotás folyamatát illusztráló egység, melyben egy-egy emblematikus kép mellett az ahhoz tartozó tanulmányok, témaváltozatok lesznek láthatók. "Bár műveit szemlélve nem gondolná az ember, Ferenczy nagyon tudatosan építkező mester, nem annyira spontán alkotó volt" – mutatott rá Plesznivy Edit.
Mint a két művészettörténész megjegyezte, a szakma eddig nem koncentrált Ferenczy Károly grafikai munkásságára, így elsőként a Galéria tárlata nyújt áttekintést a festő grafikáiból, plakát- és borítóterveiből, vázlataiból.
A kutatás egy ponton valóságos nyomozássá alakult: az MNG munkatársai az intézmény honlapján 51 ismert, de lappangó Ferenczy-mű fotóját tették közzé a Wanted! szekcióban. Ezek közül eddig öt munka került meg, köztük egy igazi különlegesség. Mint Boros Judit elmondta, Ferenczytől összesen négy tengerről festett képet ismerünk – ebből kettőről semmi adat nincs –, egy londoni magángyűjteményből azonban sikerült kikölcsönözni az egyik vásznat. A Tenger című 1904-es munka a megnyitón még nem lesz látható, később érkezik Budapestre – tette hozzá.
Plesznivy Edit és Boros Judit elárulták: a kiállításhoz készült katalógus számos magyar és angol nyelvű tanulmány mellett tartalmazza a teljes ismert Ferenczy-életművet és a megnyitóra megjelenik a festő levelezésének kiadása is.
Noha a tárlat csak november 30-tól látogatható, az érdeklődők virtuálisan már most betekinthetnek a kulisszák mögé a kiállítás blogján, amely a festőhöz kapcsolódó játékok mellett a Ferenczy családról is számos érdekességet közöl.
Forrás: MTI
