A végzetes tudásszomjról szól Hubert Mania német író Láncreakció/Az atombomba története című könyve, amely az uránium felfedezésétől a Trinity-tesztig, az első atombomba 1945. július 16-i felrobbantásáig kalauzolja el az olvasót.
"A történet 1789-ben kezdődik, amikor Martin Heinrich Klaproth, berlini patikus egy új elemet fedezett fel. Elnevezhette volna az új anyagot klaprothiumnak, a berlini patikus mégis a hat évvel korábban felfedezett Uránusz tiszteletére urániumnak kereszteli el" – ismertette a kötetet az MTI-nek Vigassy József.
Elmondta, Hubert Mania bemutatja Wilhelm Conrad Röntgen munkásságát, s azt, hogy hogyan terjedt el a röntgencsövek alkalmazása, amelyek az orvosi rendelőkön kívül teljes gőzzel működtek a szépségszalonokban is.
"A röntgendiagnosztika bevezetésének sugáráldozatai számosabbak voltak a világban, mint az atombombáé. Napjainkban azonban a sugárvédelem nagyon jól kidolgozott, ezért nincs mitől félni" – jegyezte meg Vigassy József.
A történet 1896-ban folytatódott, amikor Henri Becquerel különös sugárzást fedezett fel az urániumban, ezt Marie Curie radioaktivitásnak nevezett el. A következő évtizedekben olyan német fizikusok, mint Max Planck, Albert Einstein és Werner Heisenberg döntően hozzájárultak az atommagon belüli folyamatok megértéséhez. Göttingenben, a magfizikusok Mekkájában egy amerikai diák, J. Robert Oppenheimer is tőlük tanult. 1939 elején a kutatókat fellelkesítette Otto Hahn német kémikus, a radioaktivitás és a radiokémia úttörőjének közlése, miszerint az atommag hasítható. Ez volt az első lépés az atomenergia felszabadításához vezető úton.
Fél évvel később azonban kitört a második világháború, és az addig egymással baráti viszonyt fenntartó és heves vitákat folytató fizikusok hirtelen két egymással ellenséges hatalmi tömb titoktartásra kötelezett alattvalóivá lettek. Hubert Mania ebben az izgalmas könyvben elbeszéli az első atombomba történetét, az ötletek, felfedezések és elképzelések láncreakcióját. Mesél a tudósok intrikáiról, a tudományos és emberi irigységről, de a nagy kalandban résztvevők zsenialitásáról is.
"Egy ilyen mű megírásához rendkívül elmélyült kutatásokra van szükség, óriási mennyiségű irodalmat kell összeszedni, felkutatni, átolvasni, rendszerezni" – fogalmazott Vigassy József, aki szerint érdekes, olvasmányos könyvről van szó, amelyben szakértőként is sok újat fedezett fel a maga számára.
"Olvashatunk az amerikai atombomba kifejlesztéséről vagy a német kutatásokról, Hubert Mania viszont párhuzamosan ismerteti a két programot. A kötetből megismerhetjük a német atomfizikusok lehetetlen helyzetét, akiknek tudományos érdeklődése, kutatói szenvedélye a várható negatív hatásokkal került szembe, azzal, hogy kiknek dolgoztak és hogyan. Ezek a lélekrajzi problémák igen érdekesek" – magyarázta Vigassy József.
A szakmai lektor arra is rámutatott, hogy a kötetnek vannak magyar párhuzamai is. Ilyen Marx György (1927–2002) Kossuth-díjas magyar fizikus, tudománytörténész A marslakók érkezése, Magyar tudósok, akik Nyugaton alakították a 20. század történelmét című kötete, vagy Hargittai István akadémikus Az öt világformáló marslakó című műve. A "marslakók": Kármán Tódor, Szilárd Leó, Wigner Jenő, Neumann János és Teller Ede, akik különleges csoportot alkottak. A tudományban Kármánt a modern aerodinamika, Neumannt pedig a modern számítógép atyjaként emlegetik, Szilárd ismerte fel a nukleáris láncreakció lehetőségét, a Nobel-díjas Wigner a szimmetriát építette be az atomfizikába, Tellernek molekulafizikai és magfizikai kutatásai voltak jelentősek.
"Ugyanazokról a tudósokról szól Hubert Mania könyve is, akikkel Marx Györgynél, vagy Hargittai Istvánnál is találkozhatunk" – hívta fel a figyelmet Vigassy József.
Forrás: MTI
