Különleges jótékonysági orgonahangverseny lesz december 18-án a Bátor Tábor Alapítvány támogatására.

Vannak felfoghatatlan dolgok az életben, de bizonyított létezésük szerencsére megkérdőjelezhetetlen. Azoknak, akik már látták közelről az Eiffel-tornyot, vagy egy Jumbo Jetet, ismerik ezek súlyát és nagyságát, bizonyosan nem kell Johann Sebastian Bachot sem bemutatni. Egy kedves barátomat némileg elvakított szektás barátnője pellengérre állította, most és mindenkor valljon színt, miszerint az evolúcióban, vagy az Isten teremtésében hisz. Nos, aki nem képes felfogni, hogy a teremtés egyik csodája az maga az evolúció, annak nehéz lenne Bach isteni nagyságát is bizonyítani. Keresztényi egyistenhitünk azért efféle megjelölést nem enged, de finomítsuk Bachot egyszerűen prófétává, aki feje tetejére állította nem csak azt, amit előtte alkottak, de már jó előre azt is, ami még csak utána következett… Minden prófétának voltak követői, a legtöbb talán épp Bachnak, mindezek közül azonban különösen is kirí egy nyugtalan, német posztromantikus zeneszerző, Sigfrid Karg-Elert a XIX. század végétől a XX. század elejéig.

Nos, a géniusznak, Bachnak sem volt könnyű dolga a maga korában, ami rengeteg küzdelmet szült, de vele ellentétben sokaknak teljesen ismeretlenek Karg-Elertnek nemcsak a művei, hanem még a neve is. Ez természetesen nem véletlen. Aki már élete során megtesz mindent annak érdekében, hogy magára haragítsa kortársait és a politikát egyaránt (jelen esetben a bimbózó, német nemzeti szocializmust), annak később hatványozottabban több időre van szüksége, mint behódoló kollegáinak, hogy művei elterjedjenek, és neve ismertté váljon. Karg-Elert egy igazi fenegyerek volt, aki egész életében lázadt a megkötések ellen ugyanúgy, mint a középszerűség ellen. Paradox, de egyszerre volt avantgárd és konzervatív, zenéjével messze túlmutat a romantikán. Egy egészen új, addig ismeretlen harmóniavilágot alkotott meg, motivikája és strukturális gondolkodása kenderbe veri kortársait, műveiben gyakran mégis a legszentebb tradíciónak hódol, a bachi tanításnak. Artikulációi például – melyeket szigorúan bejegyezett a műveibe – az akkorra már szinte teljesen feledésbe veszett barokk interpretációs gyakorlatot idézik, míg ezt mélyrehatóan csak sok évtizeddel később, a XX. század második felében kezdték olyan úttörők kutatni, mint Nikolaus Harnoncourt.

A Mátyás-templomban felcsendülő jótékonysági hangverseny gerincét e két szerző művei alkotják. Bachtól egy vidám, karácsonyi korál témájú fúga csendül fel (Vom Himmel hoch, da komm ich her) és egy grandiózus, klasszikus prelúdium és fúga, a h-moll. Karg-Elert a formai újításokban is élen járt, így két egészen különleges kamarazenei művét hallhatjuk. Az első egy nagyszabású szimfonikus korál orgonára, szopránra és hegedűre (Nun ruhen alle Wälder), a másik mű pedig még szokatlanabbul orgonára, hegedűre és négy női hangra íródott. Utóbbi darab nem más, mint egy hitvallás (Credo) a nagy Mester felé, pontosabban egy B-A-C-H orgia (a négy egymást követő hang egy gyakori zenei téma Bach nevének betűiből). Az orgonaest ennek a csodálatos szimfonikus kanzonénak a végtelen, éteri pianisszimójával zárul.



A műsor remek közreműködőkkel egyszerre lesz meghitt és izgalmas, tele kuriózummal. Szeretettel várunk mindenkit, aki fogékony a különleges zenei élményekre, szívén viseli beteg gyermekek mindennapjait, és adományával örömmel segíti egy olyan kiváló, odaadó csapat munkáját, mint a Bátor Tábor Alapítvány. A Mátyás-templom szerencsére nem csak lehengerlően gyönyörű, de rengeteg ember befogadására képes, így ne habozzanak, hozzák szeretteiket és barátaikat is egy tartalmas átszellemülésre Karácsony küszöbén.