Az emberiség ősidőktől kíváncsi, mi lesz holnap, holnapután? Lehet- e azt tudni? Hogyan és kitől? A próféták és a jövendőmondók között az évszázadok során számos neves személy akadt, akire emberek milliói hallgattak.
A XVI. századi orvos és jövendőmondó Michel de Nostredame – ismertebb nevén Nostradamus – 1503. december 14-én a franciaországi Saint-Rémy-de-Provence-ban született. Kilenc esztendős volt, amikor zsidó származású szülei a katolikus hitre tértek, és a párizsi Notre Dame székesegyházról kapták a nevüket. Az élénk fiú gyorsan tanult – latint, görögöt, hébert, matematikát és asztrológiát. Galilei perbe fogása előtt száz évvel Nostradamus már a kopernikuszi világkép elméletét vallotta.
Szülei 1522-ben Montpellier-be küldték, hogy orvosnak tanuljon. Három év múltán már engedélyezték neki, hogy orvosi gyakorlatot folytasson. Saját gyógymódját, receptjeit alkalmazta, és rövid idő alatt gyógyítói hírnévre tett szert. Négy évi vándorlás után Montpellier-ben fejezte be tanulmányait.
Ezt követően az Európa-szerte ismert filozófus, Cesar Scaliger meghívására a Garonne-folyó melletti Agenba költözött, és 1534 körül megnősült. Házasságából egy fia és egy lánya született. Az évszázad harmincas éveiben Európában pusztító pestisjárvány azonban elérte Agent is, s elragadta feleségét és mindkét gyermekét.
Nostradamus talán élete végéig megmaradt volna az orvosi hivatás gyakorlása mellett – különösen, mivel fáradhatatlanul küzdött a pestis ellen –, ha itáliai vándorlásai során össze nem találkozott volna egy ismeretlen ferencesrendi baráttal. Meglátta és leborulva köszöntötte mint leendő pápát. És valóban: Felice Prettit sok-sok év múlva, 1585-ben katolikus egyházfővé választották, és az V. Sixtus nevet vette fel.
Az úgynevezett szabad művészeteket is kitanult orvos-csillagjós az 1550-es években Salon de Provence-ban telepedett le, ahol orvosi gyakorlatot folytatott. Feleségül vett egy gazdag özvegyasszonyt, akitől hat gyermeke született. A városban ma is áll a ház, amelyben népes családjával élt.
Azokban az időkben általánosan elterjedt az asztrológia alkalmazása a gyógyászatban – a gyógyszerek elkészítésének és bevételének optimális időpontját igyekeztek kikövetkeztetni a csillagok állásából. Feltételezhető, hogy Nostradamus ekkor jöhetett rá valamire, aminek segítségével a ma is világszerte ismert jövendöléseit, a Próféciák egyenként ezer négysorosát elkészítette.
Amikor II. Henrik francia király és felesége, Medici Katalin 1556-ban a királyi udvarba hívatta Nostradamust, már ismert volt jóslatairól. Ezek közé tartozott az a négysoros is, amely megjövendölte a király tragikus halálát. Ő azonban a királyi udvarból később visszatért Salonba, és élete hátralévő részében horoszkópokat készített előkelő látogatóinak, valamint folytatta a négysorosok írását.
Ahogy azt egyik négysorosában megjósolta, Nostradamus 1566. július 2-án hunyt el. Állva temették a saloni ferencesek templomának falába, majd miután a francia forradalom alatt sírját felnyitották, a Szent Lőrinc templomban helyezték örök nyugalomra. Sírja és képmása ma is ott található.
Máig vita tárgyát képezi, hogy Nostradamus prófétai tehetséggel megáldott jövőbelátó, vagy közönséges sarlatán volt-e. A Próféciák tíz centuriájának ezer négysoros jóslata közül több valóra vált, míg mások nem következtek be, jelentős részük pedig annyira homályos, hogy lehetetlen belőlük bármit kikövetkeztetni. Ennek Nostradamus nyelvezete is az oka lehet, hiszen 16. századi francia nyelvet használt, provance-i hatásokkal, rengeteg idegen szóval, és saját maga által alkotott új szavakkal. Így négysorosainak fordítása roppant nehézségekbe ütközik. Alig létezik két interpretáció, melynek értelme ugyanaz lenne, versei mondanivalójának közlésében minden esetben nagy szerepet játszik a fordító értelmezése.
Példák sorát lehet felhozni arra, hogy politikusok még napjainkban is rendszeresen kikérik döntéseik előtt csillagjósok tanácsait. A "felvilágosodás és a józan ész hazájában", Franciaországban még ma is működő mintegy 60-100 ezer csillagjós és jövendőmondó évi keresete eléri a 35 milliárd frankot. 2000 júniusában vált csak ismeretessé, hogy a néhai Mitterrand elnök fontosabb politikai döntéseinek meghozatala előtt renszeresen kikérte Elizabeth Teissier svájci asztrológus tanácsát.
Még 2010 elején lehetett arról olvasni, hogy egy orosz asztrológus, Pavel Globa aki az egyik legismertebb horoszkópkészítő Oroszországban, újraértelmezte Nostradamus egyik jóslatát, amiből az derült ki, hogy ez év novemberében kitörhet egy háború. A jóslat szerint a vérszomjas zsarnok, nyíllal és tűzzel támad a világra, ami az asztrológus szerint egyértelműen egy nukleáris rakétát jelent. Ez a háború novembertől egészen 2014. októberéig tarthat, és a atomfegyvereket 2011-ben vethetik be. Tovább a jóslatban az szerepel, hogy konfliktus lehet Nyugat-Európa és az USA, valamint Nagy-Britannia és Franciaország között, esélye lesz egy háborúnak a Krím-félszigeten, a Fekete-tengeren katasztrófa történik, mégpedig vélhetően hatalmas mennyiségű vegyi anyag ömlik a tengerbe, minek következtében Európában erősödik a gazdasági visszaesés, és gazdasági csőd jön.
Nostradamus jóslatainak „beteljesülése” az általános megfogalmazásnak és a dátumnélküliségnek köszönhető. Hogy Nostradamus ezt a hatást tudatosan használta-e, máig talány. Fordítottan is feltehető a kérdés: Nostradamus mint „próféta” már régen feledésbe merült volna, ha a jövendöléseit pontosan fogalmazva és dátumozva vetette volna papírra? Ebben az esetben mindenesetre nem lenne olyan egyszerű 500 év történelméből tetszés szerinti eseményekre elővenni verseit.
A Nostradamus-magyarázatok újabb és újabb könyvek formájában látnak napvilágot, megkísérlik a jós állításait félelmetes előrejelzésként értelmezni, ám a vészjelek többsége szerencsére nem következik be, s így a szerző hiteltelenné válik.
Forrás: Mi van ma?
