Jelentős változáson ment át a magyar film az elmúlt egy évben. A nemzeti filmszakma megújítására a kormánytól Andrew G. Vajna kapott megbízást, akinek irányításával új filmtámogatási rendszer lépett életbe.
Február 7-én kilenc neves magyar filmrendező - Enyedi Ildikó, Fliegauf Benedek, Hajdu Szabolcs, Jancsó Miklós, Kocsis Ágnes, Mészáros Márta, Mundruczó Kornél, Pálfi György és Tarr Béla - nyilatkozatban tiltakozott a magyar filmszakma rendszerének megváltoztatása ellen. Mint fogalmaztak: az "egyszemélyes irányítási rendszer" veszélyezteti a magyar film sokszínűségét. A nyilatkozatot támogatóként 42 külföldi filmes is aláírta, köztük Michael Haneke, Aki Kaurismäki, Gus Van Sant és Andrzej Wajda.
Ugyancsak február 7-én a kulturális kormányzat találkozott a játékfilmes szakma képviselőivel. A megbeszélésen elsősorban azokról a lehetetlen helyzetbe került producerekről esett szó, akik a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) rossz anyagi helyzete miatt nem kapták meg filmjeik után a szerződésben rögzített utófinanszírozást.
Andrew Vajna kormánybiztos februárban elutazott a Berlinaléra, hogy megnyugtassa a nemzetközi filmszakmát és a magyar filmekben közreműködő koprodukciós partnereket, a Collegium Hungaricum Berlin kerekasztal-beszélgetésén pedig türelmet, támogatást és időt kért a magyar filmesektől. Leszögezte, hogy a filmtámogatási rendszer csődbe jutott, ezért szükséges az átalakítása.
A Világgazdaság című lap április 4.-i számában arról számolt be, hogy a magyarországi állami filmstúdiók - a Dialóg, a Hunnia, az Objektív és a Budapest Filmstúdió Kft. - a csőd szélére kerültek. Az újság ezt azzal magyarázta, hogy egyfelől a stúdiók az utóbbi években nem jutottak piaci bevételekhez, szinte kizárólag a filmekre kapott állami pályázati pénzekből próbáltak megélni, éves szinten 10-20 millió forintos bevételkieséshez vezetett, hogy a filmes forgalmazási jogok pár éve a Nemzeti Filmarchívumhoz kerültek és nagy érvágás volt az MMKA forrásainak zárolása is.
A kormány április végén az MMKA megszüntetéséről döntött, mindezt azzal indokolták, hogy az MMKA adósságállománya "a felelőtlen gazdálkodás következtében konszolidálhatatlan". A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) 10,6 milliárd forint adósságot állapított meg a közalapítványnál. Vajna kormánybiztos május 2-án számolt be arról, hogy Magyar Nemzeti Filmalap néven a magyar nemzeti filmgyártást támogató közhasznú vállalat alakul. Mint kifejtette: az új filmtámogatási és gyártási rendszerben a pályázatok elbírálásakor a forgatókönyvek esnek a legnagyobb súllyal latba. A kormánybiztos elmondta: 2011-ben 3-4, 2012-től évi 8-10 játékfilm támogatását tervezik. A Filmalap az állami költségvetésből kétmilliárd forintot kap, a finanszírozás aktuális problémáinak megoldására pedig konszolidációs alapot hoznak létre. A 42. Magyar Filmszemle május 7-i szakmai fórumán a kormánybiztos leszögezte, hogy a Filmalap nem szól bele az alkotói munkába, sokkal inkább a kereteket akarja biztosítani. Szakszerű, garanciákra épülő értékelést ígért a pályázatok elbírálásánál. Fontos szempontként emelete ki, hogy az alkotói erő és a pénzügyi megvalósíthatóság találkozzon.
A Filmművészek és Filmalkalmazottak Szakszervezete ugyanakkor a Filmszemlén tartott sajtótájékoztatón szakmai egyeztetést sürgetett az új filmes mechanizmusok kidolgozásánál. Kevesellték az évi 8-10 tervezett játékfilmet, mert mint jelezték, a magyar film történetében bevált húsz film kell a műfaji sokszínűség fenntartásához. Az érdekképviselet egyúttal aggodalmát fejezte ki azért is, hogy a műsorszolgáltatás átszervezése miatt ezernyi televíziós kerülhet az utcára és tapasztalt szakemberek maradhatnak munka nélkül.
A Magyar Audiovizuális Producerek Szövetsége május 17-én a cannes-i filmfesztiválon bejelentette, hogy 2012 szeptemberében Budapest International Film Festival (BIFF) néven új nemzetközi filmes seregszemlét indít a magyar fővárosban. Ezzel kapcsolatban Szőcs Géza kulturális államtitkár elmondta: a kormányzat kapcsolati tőkével és publicitással segít, anyagilag azonban egyelőre nem tudja támogatni a kezdeményezést. Vajna kormánybiztos ugyancsak hangsúlyozta, hogy az államnak egyelőre nincs pénze egy ilyen fesztiválra.
A kormány május 27-én tette közzé azt a határozatot, amely a nemzeti filmipar megújításáról, ezen belül a magyar filmgyártás és filmforgalmazás állami feladatait ellátó új gazdasági társaság megalapításáról és a nemzeti filmvagyont érintő stratégia kidolgozásáról rendelkezik. A kormány döntése értelmében az állami tulajdonú gazdasági társaság felügyelő bizottságában a kultúráért felelős miniszter, a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter és a nemzeti filmipar megújításáért felelős kormánybiztos által delegált tagok kapnak helyet. A rendelet az MMKA helyzetének rendezésével is megbízta a kormánybiztost.
Andrew Vajna irodája június elején számolt be arról, hogy a kormánybiztos tárgyalásokat kezdett hat magyar pénzintézettel a "bedőlt" MMKA támogatási rendszeréből született tartozások rendezésére. A cégbíróság június 15-én jegyezte be a Magyar Nemzeti Filmalap közhasznú, non-profit, zártkörűen működő részvénytársaságot, amelynek vezetője - átmeneti időre, amíg Vajna kormánybiztosi kinevezése érvényben van - Havas Ágnes, a kormánybiztos tanácsadója lett.
Egy július 11-én közzétett határozattal csaknem hatmilliárd forintot bocsátott a kormány költségvetési forrásokból a Magyar Nemzeti Filmalap rendelkezésére a filmes tartozások megvásárlására és a nemzeti filmipar megújítására. A Filmalap július 20-án hozta nyilvánosságra, hogy az MMKA banki kötelezettségállományainak megvásárlásával kapcsolatban három pénzintézettel - az MKB Bankkal, az FHB Bankkal és az Erste Bankkal - is megállapodott.
Július végén a Mozisok Országos Szövetsége arra figyelmeztetett, hogy a finanszírozás elmaradása miatt veszélybe került az art mozik működése. Mint jelezték: már a tavalyi második félévre sem kapták meg az állami támogatást az MMKA anyagi helyzetének meggyengülése miatt, ami országosan 400-500 millió forintos kiesést jelentett a szektornak.
Augusztus elején a Magyar Nemzeti Filmalap felállította azt az öttagú szakmai bizottságot, amely a filmtámogatási pályázatok elbírálását végzi. A bizottságban Vajna kormánybiztoson kívül Havas Ágnes, a Filmalap vezérigazgatója, Divinyi Réka forgatókönyvíró, Miskolczi Péter producer és Kovács András Bálint, az ELTE BTK egyetemi tanára, a filmtudományi tanszék vezetője kapott helyet. Szőcs Géza kulturális államtitkár augusztus végén számolt be arról, hogy az államtitkárság 656 millió forintos filmtámogatási keretéből Szabó István Az ajtó című filmje 140 millió, Vidnyánszky Attila Szarvassá változott fiú című adaptációja és Szász János A nagy füzet című filmje 100-100 millió, Gyöngyössy Bence Liszt-filmje pedig 60 milliós támogatást kap.
A Filmalap szeptember 20-án bejelentette, hogy kiírta a pályázatokat az egész estés játékfilmek, animációs produkciók és a mozikba kerülő dokumentumfilmek gyártására és támogatására. Vajna kormánybiztos pár nappal később úgy fogalmazott, hogy véget ért az átmeneti időszak a filmiparban. Értékelése szerint a magyar filmek finanszírozása átláthatóbbá vált az elmúlt évben és hatékonyabbá vált a pénzek felhasználása. A Filmalap november 24-én számolt be arról, hogy egy kivételével minden bankkal sikerült megállapodnia a filmes tartozások konszolidációjáról. Andrew Vajna a fontos eredmények között emelte ki a filmtörvény módosítását, amely a Filmalap finanszírozását a hatoslottó játékadójának nyolcvan százalékából biztos lábakra állította.
A november végi Korrektúra konferencián Fodor Gergely a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) részéről kifejtette, hogy a kormánybiztos koncepciója alapján platformonként válik el egymástól a filmtámogatás, így a moziba kerülő alkotások a Magyar Nemzeti Filmalap, a tévébe készülők pedig a médiatanács által kezelt alap hatáskörébe kerülnek. A tájékoztatásból kiderült, hogy a tanács idén 400 millió forint értékben hirdetett pályázatot, amelynek elbírálása legkésőbb januárra lezárul, a 2012-es pályázati keret pedig 1,5 milliárd forint lesz.
Forrás: MTI
