Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
A legsármosabb férfi nincs többé

A legsármosabb férfi nincs többé

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2012. 01. 01.
Népművészet egész évben!
2026-03-19 13:33:41

Gazdag programokkal, bemutatókkal, különleges tartalmakkal ünnepel a jubileumi évben a Hagyományok Háza és a

Kelemen Barnabás: A Fesztivál Akadémia Budapest jubileumi 10. évada
2026-01-14 12:12:04

„A Fesztivál Akadémia Budapest generációkat és 40 országot összekötő folyamatosan fejlődő, egész évben

Fonós lemez lett az Év Jazz albuma
2026-01-09 14:38:41

Az Év jazz albuma elismerést kapta a jazz.hu szavazóitól a Juhász Gábor Trió feat. Holló Aurél: Stories From

A Hegedű Ünnepe: Három napos Fesztivál egy januári hétvégén
2026-01-06 13:34:34

Koncertkavalkád és ikonikus művek magyar hegedűművészek kiválóságainak előadásában – 2026-ban első

további bejegyzések a szerzőtől »

"Annyira hozzátartozott Párizshoz és annyira párizsi volt, mint az Eiffel-torony" – mondták a sanzonénekes–filmszínész Maurice Chevalier-ről, aki negyven éve, 1971. január 1-jén halt meg.

1888. szeptember 12-én született Párizsban, egy szobafestő kilencedik gyermekeként. Nem túl nagy lelkesedéssel folytatott iskolai tanulmányaival tizenegy évesen hagyott fel, ezután volt vésnökinas, munkás, akrobata és utcai énekes. Tizenhét évesen fedezte fel a korszak nagy sztárja, Mistinguette, az ő pártfogásának köszönhetően a jellegzetes szalmakalapot viselő Chevalier gyorsan a közönség kedvence lett. 1914-ben, az első világháború kitörése után bevonult, megsebesült és hadifogságba esett, a fogolytáborban megtanult angolul. Hazatérve ott folytatta, ahol abbahagyta, 1925-ben énekelte el a Valentine című dalt, amely élete végéig védjegye maradt.

Forrás: allposters.com

1928-ban Amerikába költözött, az itteni nézők a csinos és bájos Jeanette MacDonald oldalán kedvelték meg, Örök szerelem és The Big Pond című filmjükért Oscar-díjra is jelölték. A gyümölcsöző munkakapcsolatnak privát okok vetettek véget: Chevalier – számára szokatlan módon – sikertelenül udvarolt partnerének, s emiatt összekülönböztek. 1935-ben aztán végleg hazaköltözött, állítólag azon bőszült fel, hogy a stúdiók csak mellékszerepet ajánlottak neki.

Párizsban ismét a kabarék királya lett. Franciaország német megszállása után sem vonult vissza, sőt Németországban is fellépett, francia hadifoglyok szabadon bocsátásáért cserébe. Ezért később azzal vádolták, hogy kollaboráns volt, s bár felmentették, az angolszász országokba még évekig nem kapott beutazási vízumot.

Chevalier sokáig egyszemélyes show-műsorral járta a világot, majd 1957-ben visszatért Hollywoodba. A film fővárosában tárt karokkal fogadták az őszülő hajú, de még mindig csillogó szemű "szívkirályt", aki jobbára kedélyes öregurakat játszott. Remekelt Billy Wilder Délutáni szerelem című vígjátékában, a Kánkán, a Fanny és a Gigi című filmekben, utóbbiban két betétdalt külön az ő számára írtak. 1959-ben tiszteletbeli Oscar-díjat kapott fél évszázados pályafutásáért. Utoljára 1967-ben a Majmok, menjetek haza című komédiát forgatta, Hollywoodtól 1970-ben az Arisztokraták című Disney-rajzfilm főcímdalának eléneklésével búcsúzott.

80 évesen, a párizsi Lidóban adott önálló estjén állt utolsó alkalommal színpadon. Megromlott egészsége miatt vissza kellett vonulnia, de szavai szerint élete végéig minden este a műsorára készült. Szíve 1972. január 1-jén mondta fel a szolgálatot.

Chevalier fő vonzereje a lényéből áradó "charme", derű és báj volt, a műfajokat és a szerepköröket is könnyedén váltogatta. Francia akcentusa, behízelgő hangja Amerikában a gáláns francia monsieur megtestesítőjévé tette – a hangosfilm első sztárja, Al Jolson szerint: "ő a legjobb dolog, ami Lafayette óta Franciaországból érkezett." Magánéletében bizonytalan és kemény volt, vélhetőleg igazán csak anyját és közönségét szerette – hogy a közönség miért szerette őt, azt nem értette. "A hangom soha nem volt valami csodálatos, táncolni sem tudtam ragyogóan. Az emberek egész egyszerűen jól érezték magukat, amikor a műsoraimat nézték" – találta meg a magyarázatot.

MTVA-Sajtóadatbank


Forrás: MTI

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Film Franciaország Hollywoodi filmipar

Ajánlott bejegyzések:

  • Szembe mersz nézni azzal, akivé válhattál volna? Szembe mersz nézni azzal, akivé válhattál volna?
  • Természetfeletti erők és elfeledett titkok: itt a Shelby Oaks – A gonosz nyomában magyar előzetese Természetfeletti erők és elfeledett titkok: itt a Shelby Oaks – A gonosz nyomában magyar előzetese
  • Száguldás, sárkányok, rosszfiúk – a nyár 10 legkedveltebb mozija Magyarországon Száguldás, sárkányok, rosszfiúk – a nyár 10 legkedveltebb mozija Magyarországon
  • Őrült nap, őrült film: jön a Random! Őrült nap, őrült film: jön a Random!
  • Az év egyik legjobban várt filmje tarolt a CineFesten Az év egyik legjobban várt filmje tarolt a CineFesten

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr577903512

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása