Az újrahasznosítási mánia a művészeket sem hagyja hidegen – sőt, a szemétbe kerülő tárgyak új életre keltésével az alkotók egy tökéletes társadalomkritikai eszközt is kapnak a kezükbe.

Ha valami már nem tölti be eredeti funkcióját, az nem jelenti azt, hogy teljesen hasznavehetetlen, legyen szó akár egy törött gördeszkáról. A japán művész, Haroshi szerint pedig a levitézlett sporteszközök maguk a tökéletes szoboralapanyagok.

Haroshi kora tinédzser évei óta megszállottja a gördeszkázásnak, és ez a szenvedélye napjainkban sem hagyott alább, de vett egy új fordulatot. Mivel az autodidakta művész igen jól ismeri a gördeszkázás kultúráját és a legkülönfélébb deszkákat is, ezen tudását felhasználva számtalan lenyűgöző szobrot alkot a kidobásra ítélt darabokból.

Gördeszkából alkotni nem egy gyors folyamat. Haroshi először kategorizálja, szétválogatja, majd feldolgozza a lapokat. Van, amelyiket apró kockákra vág, hogy utána mozaikokat készítsen belőlük, némelyeket pedig laponként összeragaszt, hogy utána vágja formára őket.

A technika, amivel a japán művész dolgozik, egyáltalán nem új keletű: a japán szobrászat már évezredek óta használja, mint a fa megmunkálásának egyik legkevesebb hulladékkal járó formáját. A folyamat tehát régi, csak a téma változik.

Haroshi munkái a legkülönfélébb témákat dolgozzák fel, állat- és emberfiguráktól kezdve a játékokon át a extrém sportok világának főbb elemeiig, ám abban mindegyik közös, hogy gördeszkából készültek. A színes és változatos alapanyag az összes műtárgynak egy határozott stílust ad, ám ez nem jelenti azt, hogy unalmasak lennének, sőt. Az embernek talán meg sem fordul a fejében, mennyi hasznos és szép dolgot lehet létrehozni pár megunt gördeszkából.