A színész, rendező, színházigazgató, a Tűzvonalban tévésorozat Kolonics dandártábornoka, Jordán Tamás ma 69 éves.
A magyar színházi élet meghatározó alakja 1943-ban született Győrött. 1966-ban diplomázott a Budapesti Műszaki Egyetem geodézia szakán. 1961-től 1970-ig az ELTE Universitas amatőr színjátszója, majd a 1971 és 1977 között a 25. Színház, 1977-ben a Várszínház, 1980 és 1991 között a kaposvári Csíki Gergely Színház művésze.A Merlin Színház egyik alapítója és vezetője egészen 2003-ig, azt követően pedig a Nemzeti Színház igazgatója volt 2008-ig. A Nemzeti éléről való távozása után megalapította szombathelyi Weöres Sándor Színházat, így lehetősége nyílt arra, hogy létrehozza Vas megye első állandó színtársulatát, valamint megvalósítsa régóta tervezett színházeszményét: a teátrumnak az adott térség agórájává kell válnia, tehát közéleti fórumként, szellemi műhelyként és művészeti intézményként egyaránt kell működnie.
1977-ben Jászai Mari-díjat kapott, 1986-ban érdemes művész lett, 1996-ban megkapta a Kossuth-díjat.
Létrehozta a várbeli Csepürágó Fesztivált, a tabáni Versmondó Fesztivált, a legendás Pécsi Országos Színházi Találkozót – a POSZT-ot –, és tanít a Színház- és Filmművészeti Egyetemen.
Volt felesége Lázár Kati színművésznő, lányuk Jordán Adél, aki ugyancsak a színházi pályát választotta.
Több, mint harminc filmben játszott, melyek közül talán a legemlékezetesebb a Hány az óra, Vekker úr? Bacsó Péter által rendezett film címszerepe.
Shakespeare II. Richárdjának televíziós változata 1976-ban készült, de mindezidáig csak egyszer, 1992-ben láthatták a nézők. Az Edelényi János rendezésében bemutatott, Fehér György fényképezte II. Richárd, melynek címszerepében Jordán Tamás látható, mára film- és színháztörténeti kuriózummá vált – egy sötét időszak ragyogó darabjává.
Jordán Tamás emlékezetes színészi alakításai mellett csodálatosan tolmácsolja József Attila verseit is: még kaposvári színész korában döntötte el, hogy megtanulja József Attila Szabad ötletek jegyzéke két ülésben című írását. Akkor a kötet még valóban tiltott gyümölcsnek számított, csupán a kéziratból és szamizdat példányokból lehetett ismerni. A szöveget először kaposvári színészlakásán, borozgatás közben, barátainak adta elő. Tényleges előadás csak 1986-ban, a Radnótiban lett belőle. A szocializmusban a Központi Bizottság a szöveg bemutatását csak úgy engedélyezte, ha versek közé rejtik. Ő fordítva tette, a jegyzet sorait szakította meg egy-két verssel. Azóta már lehetne anélkül is előadni, de a szöveg már így alkot egészet. A darab megért vagy kétszáz előadást, futott aztán a Merlin Színházban, mostanában a Pinceszínházban és a szombathelyi Weöres Sándor Színházban látható.
Forrás: Mi van ma?