Edinburghban egyre furcsább dolgok történtek a könyvekkel – és senki sem tudta, ki művelte ezt.
A történet még tavalyelőtt tavasszal kezdődött, amikor Julie Johnstone, a Scottish Poetry Library egyik könyvtárosa az egyik olvasóasztalkán egy rejtélyes papírszobrot fedezett fel. Az apró, fát ábrázoló szobor mellett egy aranyszínű, kettétört papírtojás hevert, amiben csíkokra vágott szöveget hagyott az alkotó. A sorokból némi sakkozás után Edwin Morgan A Trace of Wings című versét lehetett összeállítani.
A könyvtár nyomozásba kezdett, és kért mindenkit, aki tudhat a szoborról, hogy ossza meg velük a titok nyitját – de senki sem jelentkezett.
A következő alkalommal a The National Library of Scotlandban tűnt fel egy könyvből kifaragott gramofon, ugyanazzal a kísérőszöveggel, mint az előző alkotás – vagyis „A könyvtárak, szavak, könyvek és ötletek támogatásául”. A gramofont az egyik legkedveltebb skót krimiszerző, Ian Rankin könyvéből formázták meg, de neki, mint később kiderült, semmi köze sincs a gerillaművészhez.
A névtelen alkotó még több különféle alkotással készült, amelyeket a legváratlanabb időpontokban helyezett el a legváratlanabb helyeken, de természetesen mindegyiknek köze volt a könyvekhez. Így kerültek könyvszobrok az Edinburgh-i Nemzetközi Könyvfesztiválra, könyvesboltokba és a skót város egyéb könyvtáraiba.
Több alkotásnak is köze volt Rankinhez, de nem az összesnek, így a történet egyre bonyolódott. Bár sokan gyanakodtak az íróra, hamarosan kiderült, hogy teljesen feleslegesen – ám az alkotó személye továbbra is megfejthetetlennek tűnt.
A rejtélyes szobrok már a közvéleményt is erősen foglalkoztatták, és sokan megpróbálták kideríteni, ki lehet a szobrász, mígnem a rejtély megoldódni látszott. Történt ugyanis, hogy a The Edinburgh Evening News egyik volt munkatársa ráismert a szobrokra. Nem sokkal a szobrok feltűnése előtt Garry Gale vásárolt egy hasonló alkotást egy általa meg nem nevezett művésztől, és később megdöbbenve tapasztalta, hogy részleteiben nagy hasonlóságot mutat a rejtélyes művekkel.
Ám a The Evening News nem leplezte le a művészt, inkább feltette olvasóinak a kérdést: írják meg, hogy ki az ismeretlen könyvimádó, vagy tiszteljék meg azzal a művészt, hogy meghagyják anonimitását?
Az olvasók szavazatai egyértelműen eldöntötték a kérdést: nem óhajtják tudni, ki készíti az apró meglepetéseket.
A fantom szobrász így megmaradhatott a titkok homályos birodalmában, amíg be nem fejezte művét. Az alkotó – aki egyébként annyit elárult magáról, hogy nő –, összesen 10 szobrot készített, majd elbúcsúzott Edinburgh-tól, hozzátéve, hogy nagyon élvezte a dolgot.
Ám a hirtelen búcsú is tartogatott némi meglepetést – történetesen azt, hogy az alkotó által bevallott 10 szoborból nem került elő rögtön az összes, így volt, amelyet csak utólag fedeztek fel.
Akárki is csinálta a sorozatot, és akármi is volt vele a célja, egy dolgot biztos elért – hogy a skót város egy időre a könyvek lázában égett. És mi ez, ha nem eredmény?
