Ma 20 éve, 1991. január 16-án az amerikai, a brit és a szövetséges légierők több hullámban támadtak iraki célpontokat. Ezzel a légitámadással vette kezdetét a Sivatagi Vihar (Desert Storm) nevű hadművelet. Ez volt a NATO fennállásának legelső fegyveres beavatkozása.
A mindössze kétmillió lakosú Kuvait 1961-ben vált függetlenné Iraktól. Amikor nem volt hajlandó hozzájárulni az iráni háború költségeihez, 1990. augusztus 2-án Huszein lerohanta Kuvaitot.Az ENSZ Biztonsági Tanácsa elítélte a megszállást, és szankciókkal sújtotta Irakot. Hosszas sikertelen diplomáciai tárgyalások után november 29-én ultimátumban szólította fel Szaddam Huszeint, hogy következő év január 15-ig vonja vissza csapatait, egyben felhatalmazta a nemzetközi koalíciót, hogy „bármilyen szükséges eszközzel” kényszerítsék ki az iraki együttműködést. A több százezres koalíció vezetését Norman Schwarzkopf amerikai tábornokra bízták.
A támadás amerikai idő szerint este 7 órakor kezdődött (helyi idő: hajnali 3 óra), iraki és kuvaiti célpontok ellen. George H. W. Bush pár órával az akció megindulása után a médiában is bejelentette a légitámadást. Ez volt az első háború, melyet a világ élőben láthatott a CNN közvetítésében.
A légi hadművelet 34 napig tartott a légierő és a haditengerészet légi kötelékei és rakétái bevetésével. Válaszul a szövetségesek támadására Irak 1991. január 17-én Scud rakétákat lőtt ki az izraeli Tel-Avivra és Haifára. Izrael bejelentette, hogy nem tervez válaszcsapást, tökéletesen megbízik a Scudok semlegesítésére gyorsan felállított amerikai Patriot rakétakilövőkben.
A háborúk történetének során először vetettek be cirkálórakétákat, amelyeket a Perzsa-öbölben úszó hadihajókról lőttek ki, a rájuk erősített kamerák képeit pedig tévék sugározták világszerte.
A szövetséges repülők a következő hat hét alatt 116 ezer bevetésen vettek részt, és megközelítőleg 85 ezer tonna bombát dobtak iraki katonai bázisokra, repterekre, hidakra, kormányzati épületekre, erőművekre és kommunikációs központokra.
A szövetségesek bevetéseinek szaporodásával megnőtt a civil áldozatok száma is. A legsúlyosabb tragédia 1991. február 13-án történt, amikor amerikai gépek lebombáznak egy iraki gyermektápszerüzemet, amelynek rendeltetéséről ellenmondásos hírek érkeznek. A Vezérkari Főnökök Egyesített Tanácsának elnöke, Colin Powell azt állította, biztosak voltak abban, hogy az üzemben biológiai fegyvereket állítanak elő. Valójában a lakosok óvóhelyként használták, így a bombázások legalább 315 embert öltek meg, köztük 130 gyermeket.
A teljes cikket itt elolvashatja.
Forrás: Mi van ma?