Akárcsak sok korábbi anyagán, ismét a szerelem és a halál témája áll a középpontban Leonard Cohen új lemezén: az Old Ideas című munka a kanadai születésű világhírű dalszerző, előadó, költő nyolc év utáni első stúdióalbuma.
"Ahogy egyre öregebb lettem, úgy értettem meg bizonyos útmutatásokat. Ha már ki kell fejezni a nagy, elkerülhetetlen megsemmisülést, amely mindannyiunkra vár, mindezt a méltóság és szépség szűk keretei között tegyük meg" - fogalmazta meg a 77 éves Leonard Cohen, mi motiválta a spirituális alapokra helyezett Old Ideas elkészítésekor.Napjaink tágabb értelemben vett rockzenéjének talán leghitelesebb szerző-előadója 1968-ban adta ki első nagylemezét, amely azonnal világhírűvé tette. A január 31-én a Sony Music/Columbia Records gondozásában csaknem fél évszázaddal később megjelenő anyag Cohen tizenkettedik stúdióalbuma, és mesteri felépítésében, színvonalában a legjobbak között a helye, összehasonlításban méltó a Songs of Love and Hate-hez (1971), a New Skin for the Old Ceremony-hoz (1974) vagy az I'm Your Man-hez (1988).
A Sony Music Hungary tájékoztatása szerint az Old Ideas felvétele tavaly januárjában kezdődött, ugyanakkor számos dalon és szövegen évek óta dolgozott Cohen: az erkölcs és az etika kérdéseit a szerelem kérdésén át vizsgáló Amen, illetve a mélyen alvó ember szuszogását a gitár hangján bámulatosan visszaadó Lullaby első stúdióváltozatát már 2007-ben rögzítették, a Lullaby-t és a The Darkness-t élőben is előadta hatalmas sikerű, 2008-tól két éven át tartott világ körüli turnéján.
Az Old Ideas-t nyitó, saját magát megszólító, nyilvánvalóan búcsúzó hangulatú Going Home-ot Cohen először a The New Yorker magazin költészeti rovatában versként publikálta a múlt héten, a zenés változat a lap honlapján hallgatható meg. A halálközeliség, a búcsúzás érzése van ott a The Darkness-en, az album első kislemezdalán is, amikor Cohen ezt a sort dúdolja: "I've got no future, I know my days are few" (Nincs jövőm, tudom, napjaim meg vannak számlálva). A Come Healing egyenesen a himnusz-szerű Hallelujah-t idézi, amely talán Cohen leghíresebb dala.
A halál és a szerelem Cohennél szinte egymást kiegészítő, egymásra ható fogalmakká váltak. A szerelem, ezen belül is a szexualitás kerül előtérbe az albumon a Show Me The Place-en, az Anyhow-on és a Crazy To Love You-n is.
Leonard Cohen érzékeny, kissé monoton, melankolikus hangja talán kissé rekedtesebbé vált az elmúlt években, humora, személyes hangvétele egyedi védjegy. A zenei kíséret visszafogott, akusztikus, olykor az ütőhangszerek is hiányoznak, a különleges hangszereket korábban is előszeretettel alkalmazó előadó ezúttal a bendzsót helyezi az előtérbe az egyik dalban. A producer a Madonnával hosszabb ideig együtt dolgozott Patrick Leonard, Cohen párja, Anjani Thomas, valamint Ed Sanders és Dino Soldo volt, a lemezen több kiváló vokalista – Dana Glover, Sharon Robinson, a Weeb Sisters – is közreműködött.
Cohen 2008-ban 14 év után indult ismét világ körüli turnéra, és két év alatt 31 országban 247 koncertet adott, összesen több mint kétmillió rajongó előtt. Telt ház előtt lépett fel 2009. augusztus 31-én a Papp László Budapest Sportarénában – a magyar közönség először és minden bizonnyal utoljára láthatta őt élőben.
Arra kevés az esély, hogy Cohen az Old Ideas-zal ismét turnéra induljon, mert bár jó kondícióban van, mégiscsak 77 éves, és sokan felidézik: 2009 szeptemberében a spanyolországi Valenciában tartott koncertjén rosszul lett, és az előadást félbe kellett szakítani.
Leonard Cohen író, költő, énekes, gitáros egy személyben, aki immár több generációra volt hatással. Amikor az 1960-as évek közepén feltűnt, már ismert író és költő volt, dalszerzőként és előadóként mégis rögtön Bob Dylanhez és Paul Simonhoz hasonlították. Dalait talán a Beatles után a legtöbbször dolgozták fel: a www.leonardcohenfiles.com honlap statisztikái szerint eddig mintegy 2000 féle feldolgozása született szerzeményeinek világszerte. Néhány név a tisztelgők közül: Sting, az R.E.M., Nick Cave, John Cale, a Pixies.
A visszafogottságával nagyszerű The Future (1992) című lemeze elsöprő sikere után csendre vágyott, amit egy Los Angeles melletti buddhista központban lelt meg 1994-ben, öt éven át. Legutóbbi stúdióalbuma, a Dear Heather 70. születésnapján, 2004-ben jelent meg, írt több film- és színházi zenét; egy epizódszerepben még a Miami Vice-ban is feltűnt.
2010-ben átvehette a Grammy életműdíjat és beválasztották a Songwriters Hall of Fame-be, a dalszerző hírességek csarnokába.
Forrás: MTI