Olyan kemencét tártak fel mexikói régészek az ország déli részén egy, amelyet a zapotékok több mint ezerháromszáz évvel ezelőtt cserépedények kiégetésére használtak.
A prekolumbiánus égetőkemence Oaxaca szövetségi államban, az Atzompa régészeti lelőhelyen került napvilágra. A helyszínt még az év folyamán látogathatóvá teszik a nagyközönség számára - olvasható a Latin American Herald Tribune online kiadásában.A henger alakú kemence vályogból készült, a tűztérben polcokat alakítottak ki a kiégetendő portékának. Jaime Vera ásatásvezető régész szerint az égetőkemence Monte Alban zapoték szertartási központ "vonzáskörzetében" lévő aprócska falucskában működött. Az "ipari" létesítmény korát az ott fellelt kerámiatárgyak stílusjegyei, valamint a kemencét borító földréteg vastagsága alapján állapították meg.
A zapoték civilizáció felemelkedése az olmék birodalom hanyatlása idején kezdődött a Kr.e. 4. században a mai Oaxaca területén. A Kr.e. 3-2. század táján politikai és katonai hatalmukat kiterjesztették a part menti térségekre is. A zapotékok átvették és tökéletesítették az olmékok által is használt időszámítást és naptárciklusokat, a számok kifejezésére vonal és pontrendszert alkalmaztak, amelyet már a maják is ismertek.
Monte Albán (kb. Kr.e. 6 - Kr.u. 8. század) Közép-Amerika legősibb városa, hosszú időn keresztül a zapoték civilizáció vallási központja volt. Az Oaxaca-völgy feletti magas hegygerincen épült templomváros magában foglalja a hatalmas fennsíkon elterülő piramisegyüttest és a szomszédos óriási csillagászati megfigyelőt. A 3-7. század között a zapotékok fővárosaként 25 ezer embernek adott otthont.
Forrás: MTI