Kínában százmilliók ismerik Petőfit, a magyar kultúra ennek ellenére még kevéssé van jelen a világ legnépesebb országában.

Azt állítani, hogy a magyar kultúra jelen van a világ legnépesebb országában, mindenképpen túlzás lenne. Nem volna azonban méltányos megfeledkezni azokról a kulturális megmutatkozásokról sem, amelyek nagy része vélhetően nyomott hagyott a kínai közönségben, és amelyek eseményekhez, akár évfordulókhoz kapcsolódóan ízelítőt adnak a magyar zenéből, képzőművészetből, irodalomból vagy épp a költészetből.

Petőfit százmilliók ismerik

Az már Magyarországon is szinte már köztudott, hogy Petőfi Sándor – elsősorban pedig a Szabadság, szerelem! című verse – kínaiak százmillió számára jelenti a kapcsolódási pontot – Puskás mellett – hazánkkal. Hála a huszadik század eleji kínai irodalom és világirodalom egyik jelentős alakjának, Lu Hszünnek (Lu Xun), valamint Hszing Van-seng (Xing Wansheng) irodalomtörténésznek és a közoktatásnak. Mára ugyan Petőfi a középiskola alsó tagozatának kötelező tananyagából kikerült, de a fakultatívban benne van, és a versenyben lemaradni nem akaró kínai diákokhoz így is eljut.

Lisztre és a kortárs magyar zongoraművészekre is kíváncsiak

Petőfinek három szobra is van Kínában, az elmúlt évben pedig Liszt Ferenc is kapott egyet. A zeneszerző születésének kétszázadik évfordulója alkalmából a nemzeti nagyszínházban avatták fel a neves Jüan Hszi-kun (Yuan Xikun) alkotását. A Liszt-évforduló alkalmából egyébként nyolcrészes előadássorozatot rendeztek a Peking központjában lévő, alakja miatt tojáshéjnak becézett nagyszínházban. A külföldi előadók mellett a sorozatra elment Schiff András és Vásáry Tamás Kossuth-díjas magyar zongoraművészek is. A meghívók a kínai rendezők voltak, ők állták a számlát is.

Gyakori, hogy a magyar előadók költségeit a kínai fél állja, így történt ez akkor is, amikor a kínai nemzetközi rádió több várost is érintő körútra hívta meg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem küldöttségét Devich János rektori tanácsadó vezetésével, Baranyay László zongoraművésszel és Szabó Ferenc János doktorandusz hallgatóval. Szakmai körökben ismert a Wu Promotion nevű cég, amely – élén a cég névadójával, Wu úrral –, korábban már meghívta, és turnéra vitte, például Fülei Balázs és Krausz Adrienn zongoraművészeket, valamint a Four Bones nevű magyar harsonakvártettet.

Kodály-módszer Kínában is

A kínai a globális kulturális piac része, aki odamegy, annak a legjobbakkal kell megmérkőznie. Kínában a klasszikus zene egyre népszerűbb, több millió gyerek tanul zongorázni, és az érdeklődés élénkülése mellett a zeneértésben is nagyot léptek előre. A kínai központi zeneakadémiához tartozóan működik a kínai Kodály Társaság, amely a zene élvezetének tanítását támogatja, könyvet jelentetett meg, népszerűsíti a Kodály-módszert. Tavaly például egy olyan osztály indult, ahol szellemi- és testi fogyatékkal élő gyerekek oktatásában alkalmazzák a magyar művészről elnevezett módszert. Azok, akik találkoztak ezekkel a gyerekekkel, elmondták, megható volt látni, ahogy élvezték a zenét, a játékot.

Alig találni műfordítót, és film is lemaradt

Ami az irodalmat illeti, alig találni olyanokat, akiket műfordítással lehetne megbízni. Néhány éve a kínai származású Galla Endréné fordításában Magyarországon megjelent kínaiul az Egri csillagok, és két nyelven korlátozott példányszámban az Argumentum Kiadó megjelentette Weöres Sándor A teljesség felé című szemelvénygyűjteményét, a nyolcvanöt éves Csaj Pong-féj (Chai Pengfei) munkáját. Utóbbi egy filozófiai tárgyú kötet, amely a visszhangokból ítélve igencsak megnyerte kínai olvasóinak tetszését.

A magyar kultúra terjesztői Kínában meg-megpróbálkoznak a filmek, képzőművészeti alkotások bemutatásával is, a kínai fesztiválokon rendre megjelenik Magyarország, de áttörésre ezen a fronton még nem került sor. Tavaly száz magyar festményt állítottak ki a kínai szépművészeti múzeumban, és ott voltak a Várfok Galéria két művészének, Csiszér Zsuzsinak és Herman Leventének is az olajfestményei. Az alkotásaikat négy különböző helyszínen mutatták be, és huszonkilenc kép egyelőre Kínában is marad, mert, úgy tudni, hazaszállításukra már nem jutott pénz.

Új kulturális intézmények

A legfrissebb reménykeltő hírek szerint a magyar, illetve kínai kulturális intézetek egymás országában történő felállításának tervében komoly előrehaladás, konkrét egyeztető levélváltás történt a napokban. Ha minden jól megy, a magyar miniszterelnök idei évre tervezett kínai látogatása alkalmából a megállapodásra is sor kerülhet.

Forrás: MTI