Ma 66 éves a Kossuth-díjas író, dalszöveg- és forgatókönyvíró, rendező Bereményi Géza, aki a „nagy generáció” életérzéseinek megszólaltatója. Sokoldalúságát bizonyítja, hogy szinte minden irodalmi műfajt kipróbált, kiemelkedőek filmjei, színpadi művei, valamint dalszövegei is.
1946. január 25-én Budapesten Vetró Géza néven született, majd nevelőapja után Rozner, 20 éves korától nagyapja iránti tiszteletből a Bereményi nevet vette fel.1970-ben az ELTE BTK olasz–magyar szakán végzett, '71-ig volt a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat reklámpropagandistája, majd a Pannónia Filmstúdióban szinkrondramaturg. 1978-tól szellemi szabadfoglalkozású, az azóta eltelt években dolgozott a szolnoki Szigligeti Színházban Schwajda Györggyel, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban volt művészeti vezető (2006-ban a színház örökös tagjává választotta), és Cseh Tamás állandó alkotótársa. Négy házasságából két leány- és két fiúgyermeke van.
Érdekes módon, a mai ismert és elismert Bereményi Gézát íróként ismerik legkevésbé, pedig 1970-ben jelent meg debütáló kötete A svéd király címmel. Az 1970-es években már drámáit is játszották (Halmi, vagy a tékozló fiú; Légköbméter), és nem egy magyar film forgatókönyvét is tőle származik, többek között Gothár Péter nagyszerű filmjéé, a Megáll az időé (1981). A forgatókönyvírásból szinte törvényszerűen fakadt a filmrendezés is, első munkája A tanítványok (1985) volt.
A Tanítványok sikerét meglovagolva, nagyapjának emlékére készített el saját regénye alapján az Eldorádót (1988), mely a magyar rendszerváltás meghatározó filmje lett. A Turné (1993) után 2002-ben mutatták be a vegyes fogadtatású, sok vitát kiváltó Hídember című filmjét.
2009. márciusában kezdte el játszani a Radnóti Színház az Apacsok című drámáját, mely a hatvanas évek elejét idézi. A történetben egy mindenkit foglalkoztató témát, az ügynök-kérdést járja körül; a fiatal, harmincas generáció teszi fel a kérdést saját maga számára, miszerint van-e jogunk megismerni szüleink, nagyszüleink titkait, és lehet-e a jelenben objektíven értelmezni a múltban elkövetett vétkeket. A művész kiváló írói vénáját dicséri, hogy ilyen hiteles korrajzot fest. Az előadás alapjául szolgáló dráma a színház felkérésére, a színház színészeire íródott.
Legismertebbé mégis az elhunyt Cseh Tamás alkotótársaként vált, továbbá mintegy 1200 Cseh Tamás-, Udvaros-, Cserhalmi- és Básti Juli-dal szövegszerzője.
Több filmzene szövegének megírása is az ő munkája, többek között a Valami Amerika egyik – Dés László által szerzett – dalának szövege, mely 2002-ben „az év filmdala” volt. A közkedvelt 'Nagy utazás' a Sose halunk meg című film és a szolnoki Szigligeti Színházban bemutatott, belőle készült musical betétdalként híresült el.
Bereményi sokáig nem írt dalszövegeket, míg nemrégiben úgy nem döntött, ismét „munkába áll”: Nagy Péterrel és Dobri Danival közös munkájukból megszülető számokból turnét tervez 2012-re, ami részben annak köszönhető, hogy tavaly ősszel a Kultúrpart által a Magyar Dal napja alkalmából rendezett „Ki Magyarország legjobb szövegírója?” szavazást is megnyerte, amelynek díja az volt, hogy egy általa tehetségesnek tartott, de kezdő előadók 40 órányi stúdiómunkát kapnak a Kultúrpart stúdiójában.
Korábbi, Cseh Tamással közös dalaiból várhatóan egy német nyelvű lemez is megjelenik jövőre.
Forrás: Mi van ma?/Kultúrpart