A kortárs magyar képzőművészet nemzetközi megismertetését és a külföldi színtér kurrens irányzatainak, történéseinek hazai bemutatását tűzte ki célul a világ 80 országában megjelenő Flash Art kortárs művészeti magazin hétfőn debütáló magyar kiadása.
A Műcsarnok igazgatója a Flash Art Magyarország elindításának okairól szólva elmondta: a hazai művészeti lapok olvasottsága sajnos elmarad az irodalmi, színházi folyóiratokétól is, pedig a potenciális olvasótábor meglenne. Mint hangsúlyozta: céljuk az, hogy az új folyóirat ne csak egy szűk körhöz szóljon, úgy tudjon kortárs képzőművészetről beszélni, hogy az egy nem szakmabeli értelmiségi számára is érthető és élvezhető legyen.
Gulyás Gábor a vállalkozás anyagi hátteréről szólva közölte: a magyar kiadás elindítására a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretéből 20 millió forintot kaptak és nem tervezik, hogy a következő időszakban pályázzanak az NKA Folyóirat-kiadási kollégiumánál.
A Műcsarnok kiadója lesz a Flash Artnak, de "nem nyomja azt agyon": az intézmény valós súlyának megfelelően fog szerepelni a lapban, amire a főszerkesztő személye is biztosíték – utalt Rieder Gáborra a kortárs kiállítóhely vezetője.
Nicola Trezzi, a Flash Art nemzetközi anyalapjának amerikai szerkesztője felidézte: a magazint 1967-ben alapította Rómában Giancarlo Politi, majd 1979-ben a Flash Art Italia mellett elindult a nemzetközi kiadás is. A Flash Art a közép-európai régióban 2003 óta van jelen a közös cseh és szlovák kiadással és a laphálózat vezetői sokat várnak a magyar megjelenéstől – jegyezte meg.
Mint Rieder Gábor elárulta, Nicola Trezzi mostani látogatása során egy hetet töltött Magyarországon és ezalatt számos galériát, múzeumot végigjárt. Ez azért is fontos, mert a Flash Art Magyarország mind hazánkban, mind a nemzetközi színtéren meg akarja változtatni a kortárs magyar képzőművészethez való hozzáállást – hangsúlyozta.
A magyar olvasók ugyanis egyrészt a nemzetközi kiadásból átvett cikkek magyar fordításait olvasva találkozhatnak a külföldi színtér legfrissebb és legérdekesebb irányzataival és történéseivel, emellett a hazai anyagok magyar művészekről, kiállításokról szólnak majd – beszélt a koncepcióról a főszerkesztő.
Fontos szempont, hogy a nemzetközi Flash Art is vesz majd át magyar cikkeket, így világszerte olvasni lehet kortárs magyar alkotókról, irányzatokról – hívta fel a figyelmet Rieder Gábor, hozzáfűzve: – ez azért is gyökeres változás, mert a magyar képzőművészettel eddig csak igen ritkán foglalkozott a külföldi szaksajtó.
A főszerkesztő beszámolója szerint a Flash Art "friss, új generációs" lap lesz, azaz a nagy nevű, idősebb mesterek helyett inkább az újabb irányzatokra, művésznemzedékekre fognak koncentrálni olvasmányos cikkeken, portrékon, interjúkon keresztül.
Mint elmondta, a Flash Art célja, hogy idővel önfenntartóvá váljon, amelyet a művészeik nemzetközi megismertetésében érdekelt galériák hirdetései tehetnek lehetővé. A pénzügyi válság idején a hazai műkereskedelem létérdeke, hogy betörjön a nagyságrendekkel magasabb árakkal dolgozó nemzetközi piacra és ebben a Flash Art sokat segíthet – emlékeztetett.
Rieder Gábor az MTI kérdésére válaszolva közölte: az első időszakban interneten keresztül csak a magazin archívuma lesz elérhető, de későbbi terveikben szerepelnek online fejlesztések is.
A hétfőtől kapható első szám többek között a Berlinben élő fiatal fotóssal, Magyar Ádámmal, a Borsos Lőrinc művészpárossal, a kolozsvári Ecsetgyárral, Maurer Dórával, Csörgő Attilával, Ilja Kabakovval és Gerhard Richterrel foglalkozik.
Forrás: MTI
