Az Urban Outfitters egy amerikai kereskedelmi cég, mely ruházati cikkeket, öltözékkiegészítőket, lakásdíszeket árusít.

A céget Philadelphiában alapították 1970-ben és jelenleg 140 üzletük van, nemcsak az Államok területén, de Európa több nagyvárosában is található boltjuk. A cég alapjáraton divatos, a fiatalok körében menő cuccokat árusít.

Önmagát kreatív, érzelmi síkon működő vállalkozásnak tartja, mely állandó kapcsolatban áll vásárlóival, felvállalja a jelen kor igényeit, trendjeit, miközben megőrzi a gyökereket is. Merész húzásokra is vállalkozik, és a giccstől sem riad vissza. A célzott korosztály a 18 és 30 év közötti fiatalok. Míg az üzletlánc sorban gyűjti be a díjakat a különböző kereskedelmi színtereken, a vásárlóközönség bizonyos rétegei egyre mérgesebbek az Urban Outfittersre.

Miért? Mert a giccsnek, a jópofaságnak, a kreativitásnak is vannak határai, és amennyiben egy célréteg sértve érzi magát, azt az üzlet megszenvedi. Vagy mégsem, és a botrány kifejezetten használ a bevételnek?

Nézzük az Urban Outfitters számlájára írható turpisságok, túlkapások döbbenetes, gyakran nevetséges és helyenként bizony felháborító listáját.

A legtöbb kritikát a cég vallásellenességre és faji megkülönböztetésre alapozott kampányai kapták.

2003-ban az Urban Outfitters árusítani kezdte a Monopoly mintájára készült Ghettopolyt, mely – mint arra neve is utal – az afroamerikai gettókat mintázta. Míg a Monopoly a sikeres vállalkozások játéka, addig a Ghettopoly a feketék világát mutatja be karikatúra formájában. Italboltok, bordélyházak, peep show-k és szexshopok találhatóak a megvásárolható ingatlanok listáján. Az adózásra vonatkozó mezőket rendőrségi razziák, csalások, autótolvajlások váltották fel. A ház- és hotelépítési projekteket kábítószerbunkerek építése helyettesíti. A megszokott játékosfigurák helyett prostituált, sörösüveg, marihuánalevél, gépfegyver és kosárlabda szerepel. Mindezek után már meg se lepődünk, hogy az afroamerikaiak képviselete azonnal követelte a játék bevonását, mely pár hónap múlva meg is történt. A játék szülőatyja azóta saját honlapján árusítja a társasjátékot.

Még ugyanebben az évben a zsidókat is sikerült megbántaniuk az Everyone Loves a Jewish Girl (Mindenki szeretne egy zsidó lányt) pólókkal, melyeken a felirat mellett dollár bankjegyek is repkedtek.


Pólóikkal a későbbiekben is sikerült megosztaniuk a vásárlók véleményét. A drog- és rehabilitációs központok nem különösebben rajongtak se a Take a pill and chill (Kapj be egy bogyót és nyugizz), se a Drink Drank Drunk (Részeg minden időben) pólókért. A pszichológusok kifejezetten ellenezték az Eat less (Egyél kevesebb) feliratú pólókat, a politikusokat pedig a Vote is for old people (A szavazás az öregek dolga) és a New Mexico: cleaner than regular Mexico (Új-Mexikó tisztább, mint Mexikó) darabok gerjesztették haragra.

A következő évben a keresztényeknél húzták ki a gyufát, amikor a polcokra került a Jesus Dress Up, a Jézus-öltöztető készlet. A mágneses öltöztetővel a kereszten függő Jézust hippinek, búvárnak öltöztethetjük, de viselhet halálfejes pólót, sportcipőt, vagy akár női ruhát is. Amikor a keresztény közösségek ízléstelen, durva túlkapásnak minősítették az Urban Outfitters karácsonyi ötletét, a cég vezetősége úgy nyilatkozott, nem állt szándékukban megbántani senkit, jóval inkább a vásárló közönség különbözőségére akarták felhívni a figyelmet. Vagyis míg karácsonykor a keresztény vásárlók Jézus születését ünneplik, addig a többiek transzvesztitának öltöztethetik a Megváltót. A magyarázat nem volt túl meggyőző, és a cég hamarosan bevonta a játékot. (A Jesus Dress Up az interneten más cég forgalmazásában kapható.)

Hamarosan ismét a zsidók emelték fel a szavukat az Urban Outfitters egyik ruházati cikke ellen, pontosabban ismét egy póló került feketelistára. A Fresh Vibe Victimized Tee nemcsak a zsidókat, de minden jóérzésű embert sértett. A pólón egy palesztin fiatal AK-47-est szorongat a kezében. A megdöbbent panaszáradat hangot adott azon félelmének, miszerint az Urban Outfitters dicsőíti a gyermekterrorizmust, általában a terrorizmust és a gyermekbántalmazást. Mindezek mellett a következő esetek már egész gyengének tűnnek. Mit gondolnak, a Poverty sucks (A szegénység gáz) és az Obama black színű (Obama fekete) pólóról?

A megdöbbentés, a figyelemfelkeltés, az üzleti fogások egyike, mely kifejezetten hatásos, különösen a kevésbé intelligens, az épp aktuális divatőrületre nyitott fiatalok körében. A talpraesett fogások közé a lopás semmi esetre sem fér bele, az Urban Outfitters azonban ebben is élen jár.

A cég először az úgynevezett Johnny Cupcakes pólók ötletét koppintotta le még 2006-ban. A Johnny Cupcakes arról híres, hogy a tervezők ismert szimbólumok helyett cupcake-et nyomtatnak a pólóikra. Egyik legmenőbb darabjuk a háborúellenes, cupcake repül a bombázóból. Ezt az ötletet tette magáévá az Urban Outfitters.

Az idei évben újból ötletlopástól hangos a sajtó. Az Urban Outfitters egy, az Etsyn árusító magán kézműves, TrueChe teljes árukészletét másolta le. A fiatal ékszerész csupán a saját blogján adott hangot elképedésének, amikor meglátta az Urban Outfitters új kollekcióját. Az Etsy bolt rajongói azonban nem érték be ennyivel. Levelek, dühödt emailek százaival bombázták a nagyvállalatot, tolvajnak nevezve őket. A cég ismét megúszta az eljárást, az ékszerek azonban azóta eltűntek a honlapjukról.

Sokan azt vallják, az Urban Outfitters maga a sátán. A fiatalokat célozza meg, kifejezetten drága, rossz minőségű árukkal. Leárazások idején lehet igazán észrevenni, hogy milyen magasra is nyomják fel áraikat a hétköznapok során. Ilyenkor 75-80%-os árengedmények is előfordulnak. Csupán egy apróság: az Urban Outfitters boltjaiban leárazások idején az 5 dolláros(!) Ramen noodlest már 2 és fél dollárért is meg lehet vásárolni. Ugyanez a termék, a Ramen kínai leves ára az élelmiszerboltokban általában 25 és 50 cent között van. A cég lop, csal, hazudik, nem ismer se istent, se embert, mégis roppant divatos és menő.

Az igényes boltjairól, neves tervezőiről híres New York-i kereskedőutca, a Meatpacking District már előre aggódik, mivel úgy hírlik, az Urban Outfitters áruházat akar nyitni a környéken. Ez számukra egyenlő lenne az értékcsökkenéssel, rontaná a renoméjukat.

Stella McCartney és társai persze nem véletlenül aggódnak. Az Urban Outfitters valóban nem az ízléséről nevezetes. Az elmúlt hónapokban két új divatirányzat bevezetésén fáradoznak, és mondanunk sem kell, a fiatalok máris ráharaptak mindkettőre.

Az egyik az ősrégi öltözködési szabályt, a „magassarkút ne viselj zoknival” irányelvet veti el, és azt sugallja a fiataloknak, igenis, a magassarkú roppant jól mutat bokazoknival és térdzoknival egyaránt. Önök mit gondolnak? És mit gondolnak a modellek lábairól? Éhező emberek benyomását keltik bennem, holott lassan, de biztosan mindenhol kimennek a divatból a csontsovány modellek.

Az idei évad másik nagy üzleti húzása a bicikli- és autóbajusz. Igen-igen, jól olvasták. Az új őrület arra épít, hogy mindenki szeret más lenni, kilógni a sorból, egyéniséggé válni, eredeti lenni. Miért ne lehetne ezt elérni egy helyes, szőrös bajusszal, melyet a biciklink kormányára, esetleg az autónk elejére rögzíthetünk? Elvégre ezek a masinák is megérdemlik, hogy egyéniséggé váljanak. A bajuszok különböző méretben, formában, színben kaphatóak, és máris nagy sikernek örvendenek.

Végezetül kérdezhetik, kik állnak emögött a merész, bátor, újító, mások szerint sátáni cég mögött. Egy marék középkorú úriember, akikről nem is feltételeznénk, hogy mindezen fiatalos, polgárpukkasztó ötletek az ő fejükből pattannának ki. Így szinte biztosak lehetünk benne, hogy a háttérben fiatal, arctalan tervezők, designerek csapata dolgozik, akik nem csupán generálják az új ötleteket, irányítják a divat alakulását, de alkalmasint ötletlopásra is hajlandóak.

A legszebb pedig a dologban, hogy ennek a kifejezetten liberális nézeteket valló cégnek az elnöke az a Richard Hayne, aki magánszemélyként erősen konzervatív republikánus. Ugyanez a Hayne az elnöke az erősen szabadszellemű és lelkületű másik két cégnek, az Anthropologie-nek és a Free People-nek. Valamennyi áruház termékeit a harmadik világ országaiban állíttatja elő. Hayne nemrégiben bevont az Urban Outfitters polcairól egy azonos neműek házasságát támogató pólósorozatot. Miután a fiatalok és különösen az érintettek, akik nagy hányadát teszik ki az UO vásárlóinak, kérdőre vonták, azt nyilatkozta, a pólók nem fogytak, üzleti meggondolásból cselekedett. Az új, másság elfogadását hirdető sorozat már a tervezők asztalán van. Azóta sem került semmi hasonló a cég katalógusába. Ki érti ezt? Mindenesetre a fórumokon rengeteg vásárló dönt úgy ezen információk birtokában, hogy messze elkerüli az Urban Outfitterst, de természetesen a fiatal fiúk-lányok hada, akiket a divatirányzatok, az aktuális menőség érdekel, a mögöttes tartalmat nem látják meg. Még nem.

Forrás: A Tengerentúlról jelentem