Ulrich Hub Náthán gyermekei című művét mutatja be a Nemzeti Színház a Gobbi Hilda Színpadon szombaton 15 órakor; a Gigor Attila rendezte ifjúsági előadáshoz drámapedagógiai foglalkozás is kapcsolódik, amelynek célja a gondolkodásra nevelés.
A darab fordítója, Perczel Enikő dramaturg az MTI-nek elmondta: a mű első magyarországi bemutatóját tartják a Nemzeti Színházban. A budapesti előadást vasárnap megnézi a darab írója, Ulrich Hub, aki jelenleg Bécsben rendezi a Lear királyt, szintén ifjúsági előadásként.
Az 1963-ban született Ulrich Hub sokoldalú művész: színházi szerző, prózaíró, forgatókönyvíró, színész és rendező. Németországban 2009-ben az évad legjobb gyermek- és ifjúsági darabjának járó díjjal tüntették ki.
Gigor Attila az MTI-nek szólt arról, hogy a darab színpadra állítására több mint egy éve kapott felkérést. „Miután a Szputnyik társulatnál egy dráma-nevelési programon dolgoztam, az ott szerzett jó tapasztalatok nyomán született meg a gondolat, hogy ehhez az ifjúsági előadáshoz is kötődhetne hasonló foglalkozás” – tette hozzá.
Mint mondta, az ottani színészek lelkesen vetették bele magukat a dráma-nevelési programba, amely egyrészt színészi, másrészt pedagógia feladat, abban bíznak, hogy ennek szépségét a Náthán gyermekeinek szereplői is megtapasztalják, így számukra is nagyobb élményt fog jelenteni az előadás. „A gyerekekről nem is beszélve, akik a színészek közreműködésével vehetnek részt, egy ilyen igen kényes kérdéseket boncolgató darab dráma-nevelési programján” – fűzte hozzá.
A foglalkozás – amely folyamatos kísérletezés során mindig változik, alakul – az előadás előtt egy órával Róbert Júlia drámapedagógus bevezetőjével kezdődik. „A darabot szeretném a politikai síktól amennyire lehet eltávolítani, és minél inkább a hétköznapi kasztosodásainkról beszélni” – mondta a rendező, hozzátéve, hogy ezért a bevezető is elsősorban arról szól, hogy milyen zenei stílusok szerint tagozódnak a gyerekek, milyen kasztrendszerek jönnek létre már a középiskolában. Majd elmondják, hogy a darab mikor hol játszódik – Jeruzsálem, 12. század – és ott mely három fő kultúrkör az, amely nehezen élt és él mind a mai napig egymás mellett.
Az egyórás előadást követően pedig a drámapedagógus felvezetése után bejönnek a színészek és a gyerekek a darab végén felmutatott feloldhatatlan konfliktust próbálják meg feloldani a segítségükkel. A színészeknek a gyerekek instrukciói alapján kell tovább játszaniuk a darabot.
A konfliktus leegyszerűsítve a következő: egy lány beleszeret egy másik kultúrkörbe tartozó fiúba, otthagyja-e az apját vagy ne? Létezik-e átjárás a kultúrák között vagy nem? A foglalkozás nem választ keres erre a kérdésre, hanem gondolkodtatni akar – hangsúlyozta Gigor Attila, hozzátéve: azt akarja megláttatni, hogy mindenkinek megvan a maga szempontja, azoknak is, akiket nem szeretünk miattuk.
A gondolkodásra nevelésnél véleménye szerint kevés fontosabb dolog van. „Megtanítani azt, hogy semmit nem szabad elhinni, még azt se, amit most mi tanítunk nekik. Tanulj meg gondolkodni és akkor kevésbé tudnak befolyásolni” – emelte ki.
„Végtelenül tisztelem a drámapedagógia csoportokat Magyarországon, mert hihetetlen ellenszélben, kevés elismeréssel végeznek borzasztóan fontos munkát” – hangsúlyozta a rendező.
Aktuális munkáiról szólva – a filmrendezőként is, elsősorban A nyomozó című film alkotójaként ismert – Gigor Attila elmondta: újabb színházi rendezésre jelenleg nem készül, az HBO most forgó, Terápia című új sorozatán dolgozik.
A 12-16 éves kor között ajánlott ifjúsági előadásban Kulka János, Martinovics Dorina, Földi Ádám, Sinkó László, Hollósi Frigyes játszik, zenészként Halas Dóra lép fel. A díszlet és a jelmez Daróczi Sándor munkája.
Forrás: MTI
