Az idei év első holdhónapjának 15. napjára eső lampionünnepet hétfőn tartják Kínában. Ez az utolsó nagy tűzijátékozási rohamnak, a petárdakészletek végkiárusításának napja, a tavaszünnep vége is egyben.
A kétezer éves hagyomány lényege a lampionok esti, éjszakai csodálata és a gyakran különböző töltelékkel készített ragadós rizsből készült fehér golyók, a jüanhsziaók (yuanxiao) fogyasztása. Alakja - csakúgy, mint az esti teliholdé - az újraegyesülés, a harmónia és a boldogság jelképe. A romantikus körülmények a találkozások, a fiúk és lányok ismerkedéséhez is jó alkalmat kínálnak. Ezért már volt, hogy e napot kínai Valentin-napnak is nevezték.A hagyomány szerint a Han-dinasztia (ie. 206-isz. 220) idején, amikor virágzott a buddhizmus, annak népszerűsítése céljból az egyik uralkodó rendelte el az első holdhónap 15. napjára a császári palotában a lampionok kifüggesztését és a szertartást Buddha tiszteletére. A későbbi, Tang-, Szung- (Song), Ming- és Csing- (Qing) dinasztiák idején hagyomány maradt a lampiongyújtás.
Manapság a leginkább piros, ovális, vagy gömbalakú lampionok általában is a kínai ünneplés kellékei, de az újév és a lampionfesztivál idején természetesen a parkoknak, az út menti fáknak, a tavak partjainak, az éttermek bejáratainak elmaradhatatlan díszei.
A lampionünnepen intenzív tűzijátékkal, harsogó petárdázással mondanak búcsút az elmúlt két hét "lazaságának", az utakon már a megszokott tumultus, álló kocsisorok, az üzletek, áruházak, szolgáltatók már mindenütt a szokott létszámban és nyitva tartással üzemelnek. A gyárak, üzemek, vállalatok, kormányhivatalok ugyancsak a hétköznapi normális munkarend szerint működnek.
A napokban megjelentek az elmúlt ünnepi időszak statisztikái, amelyek újabb és újabb rekordokról szólnak. Ezekből kiderült az is: szabadságuk idején nemcsak a hagyományos turisztikai látványosságokhoz, templomokba, vásárokba, parkokba zarándokoltak el az emberek. A szünetben az eddigi legnagyobb számban keresték fel például a Három Szoros vízerőmű és gát térségét. Összesen 565 ezer ember volt kíváncsi a Jicsang (Yichang) város menti monstrumra és a környező látványosságokra. Az érdeklődők 192 millió jüant (6,7 milliárd forint) költöttek ott.
A híradások szerint az északkelet-kínai Harbin városához tartozó szibériai tigristenyésztő központot naponta háromezren keresték fel, köztük hongkongiak, makaóiak és tajvaniak. A tigrisparkban 2011-ben már ezer körül volt a védett állatok száma, míg vadon nagyjából alig ötszázan élhetnek Kelet-Oroszországban és Északkelet-Kínában.
A tavalyi év azonos időszakához képest az idei aranyhéten 23,6 százalékkal nőtt a turizmus bevétele - jelentette az országos turisztikai hivatal, ami azt jelenti, hogy meghaladta a 101 milliárd jüant (1 jüan=35 forint). Ebből 5,5 milliárdot hoztak a légitársaságok és valamivel több mint 3 milliárdot a vasút.
A leginkább kaszinóiról ismert volt portugál enklávét, Makaót több mint 860 ezren keresték fel; a szárazföldi Kínából közel 550 ezren, 14,5 százalékkal többen, mint az előző - nyúl - évének kezdetén. A szállodák kihasználtsága meghaladta a 91 százalékot.
A tavaszünnep első hetében a külföldi kasszasikerek arattak Kínában is, lévén, hogy nem akadt hazai gyártású vetélytársuk. A legtöbb nézőt a Sherlock Holmes: Árnyjáték című amerikai akciófilm vonzotta, a második helyen az ugyancsak amerikai Mission: Impossible - Fantom protokoll végzett.
A kritikusok szerint az idei szezonra egyrészt kevesebb nagy neveket felsorakoztató filmmel készültek a hazai gyártók, a többi pedig nem mutatkozott igazán versenyképesnek.
Forrás: MTI
