Egy hete olvastam Csider István Zoltán írását a Szőcs Géza kulturális államtitkár által patronált Magyar Nemzeti Digitális Archívumról (a MaNDa TV-ről), amely a csatorna másfél hetes működéséről szólt.

Egy hét alatt világot lehetett teremteni, kulturális tartalomgyártásban-mentésben az ilyen idők nem számítanak léptékben. Csider kolléga rögzítette a nagyigényű vállalkozás eredményeit (eredménytelenségét), én már csak azt állapíthatom meg: a nemzeti kultúrának szentelt webes felületen azóta sem történt sok mozgás, illetve a változások nem tették egyértelművé a koncepciót, sőt.

Nem vitatkozom most arról, hogy így kell-e ezt (mit?), nem bírálom a formát, a szerkesztési elveket, a frissülés ritmusát, a műfajokat. Tudomásul veszem, hogy rendszerint vannak nagy ívű elképzelések a magyar kulturális piacon a tartalomszolgáltatásra (nem meglepő módon a politikailag éppen aktuálisan támogatott oldalon) és ezek az elgondolások ritkán bizonyulnak hosszútávon fenntartható és igazolható kezdeményezésnek. Tartok tőle, jegyzem meg általános érvényben, hogy a pályázati potenciál, a kedvezményezett helyzet amolyan kényszerítő erő, muszáj ihlet, amelyet a lehívható pénzkeret motivál. Az is gyakori, hogy már meglévő kezdeményezések, már működő ötletek térnek vissza új, vagy alig új formába, röviden: ciklusonként felfedezi valaki a kulturális spanyolviaszt. Hogy a MaNDa Tv hasonló ciklikus vállalkozás-e azt majd eldönti a jövő.


Most az látszik, hogy nagyon sok kulturális vállalkozás működik meglepő módon, annak ellenére, hogy a pénzhiány, a konszenzushiány, a kommunikációra való képtelenség, a hatalmi arrogancia és az ellenzéki tehetetlenség miatt a „nemzeti kultúra” sűrűn aláaknázott mező, bátor ember, aki beteszi oda a lábát.
Ha semmi egyebet nem tenne a MaNDa TV tartalomgyártással vergődő stábja, mint megpróbálna némi összhangot teremteni a vállalkozások között, ha összekapcsolná az amúgy nagyon sok felé, sok féle módon elérhető tartalmakat, már az olyan előrelépés lenne, amit becsülni lehetne. Például, ha a magyar színházak előadásairól, aktuális repertoárjáról hozna átfogó videó ajánlót.

Igen, ilyen is van már, a színház.hu oldaláról elérhető a szinháztv, de nem teljes a kínálata (az erdélyi színházak például teljesen hiányoznak a felületről). És sok színház kísérletezik hasonlóval. Legújabban a marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós társulata indított Pezsgő címmel videómagazint, zavarba ejtő módon a youtubeon. Nem ott lenne a helye. De kapacitás arra, hogy az ilyen jellegű tartalmakat átláthatóan, frissen, folyamatosan lehessen szolgáltatni, ehhez méltó környezetben érthető módon nincs. (Mivelhogy a színházak zömében a színészek napi egzisztenciájának biztosítása is gondot jelent). Igen nagy könnyebbséget jelentene, ha a kormányzati támogatással működő MaNDa TV átvállalná a feladatokat, és felületén (ha a jelenlegi egyáltalán alkalmas erre) archiválna.

A színházak mellett természetesen említhetnénk a képtárakat, a kiállító termeket, a könyvtárak digitalizált, vagy digitalizálásra váró állományait. A magyar kultúrában nem most először merül fel a webes reprezentáció kérdése, nagyon sok fontos lépés történt, hogy csak a Digitális Irodalmi Akadémiát említsük. A dolog természetéből fakadóan folyamatosan szükség van a frissítésre, korszerűsítésre, a technika, technológiai, tartalmi újragondolásra. Tehát egy közös (?) felület, webes összesítés nem lenne az ördögtől való. A reményeket mindenképpen lehűti, hogy a MaNDa TV Újdonság menűpontja hetek óta makacsul üres. Lehet, hogy a magyar kulturális szolgáltatóiparban ugyanis minden csak, és kizárólag, reménytelenül régi.

Kultúrpat videók:

Van színházad élj vele 2009 (hu)
Szamarak a nézőtéren 2010 (hu)
A tüzes románc tragédiába fulladt 2011(ro)
Démonológia (ro)