A spanyolországi Malagában talált barlangrajzok lehetnek az eddigi legősibb ábrák, és az elsők, melyeket Neander-völgyi ősemberek készítettek.
A DNS duplaspirálos szerkezetére emlékeztető képek valójában fókákat ábrázolnak, melyeket a helyiek fogyaszthattak - mondja José Luis Sanchidrián, a Cordobai Egyetem kutatója. Elmondása szerint a rajzoknak "nincs párjuk a paleolitikumi művészetben." A kutató csapata szerint a hat festmény - melyek a spanyolországi Nerja-barlangban kerültek elő - mellett talált faszénmaradványok radiokarbon elemzése szerint azok kora 43 500 - 42 300 év közötti tartományra tehető.Ez azt sugallja, hogy a festmények jóval idősebbek lehetnek, mint a 30 ezer éves Chauvet-barlangrajzok Franciaország délkeleti részén, melyekről eddig úgy hitték, hogy a paleolitikumi barlangi művészet legkorábbi példái.
A kutatók következő lépése a rajzok festékanyaga korának meghatározása. Amennyiben hasonló kort erősítenek meg náluk, azzal felmerül a valós lehetőség arra, hogy a festményeket Neander-völgyi ősemberek készítették - mely Sanchidrián szerint igazi tudományos szenzáció lenne, mivel az összes barlangfestményről úgy hiszik, hogy a modern ember műve.
A Neander-völgyiek azért hozhatóak kapcsolatba a festményekkel, mert a kutatók szerint az Ibériai-félsziget déli és nyugati területein megközelítőleg 37 000 - 5000 évvel ezelőtti tartományig fennmaradtak, miután Európa egyéb részein a modern emberek leváltották vagy asszimilálták őket.
Sokáig úgy hitték, hogy a Neander-völgyiek nem voltak képesek a művészi munkára. Ez a kép azonban már változik számos díszített kő- és kagylótárgy felfedezésének köszönhetően. Azonban korábban nem tulajdonítottak maradandó barlangrajzokat a kihalt rokonoknak. Most azonban néhány kutató úgy hiszi, hogy a Neander-völgyiek a modern emberekhez hasonló képességgel rendelkeztek a szimbolizmus, képzelet és kreativitás terén.
Paul Pettitt, brit kutató szerint az eredmények "lenyűgözőek", azonban figyelmeztet, hogy a barlangrajzok korát számos lehetséges probléma árnyékolhatja be, így nagyon fontos, hogy megállapítsák maguknak a festményeknek korát. "Még az általunk alaposan ismertnek tartott egyes helyszínek is - mint a franciaországi Grotte Chauvet - problematikusak az életkor megállapítása tekintetében."
Amennyiben a festmények korát érintő feltételezések megerősítést nyernek, Pettitt szerint a rajzok még akkor is lehetnek a modern ember művei. "Nem lehetünk teljesen biztosak benne, hogy a Homo sapiens nem élt akkoriban Spanyolország déli részén."
Sanchidrián nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a rajzokat a korai Homo sapiens állította elő, azonban azt állítja, hogy ez a teória "sokkal hipotetikusabb", mint azon elmélet, mely szerint a Neander-völgyiek készítették a festményeket.
A Nerja fókafestményei pigmentjeinek kormeghatározására azonban csak 2013 után kerül sor. A hatalmas barlangrendszerben - melyre denevéreket üldöző fiúk bukkantak rá 1959-ben - még jelenleg is folynak az ásatások.
Forrás: Hirado.hu