Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Fény derülhet a barlangok rejtélyére

Fény derülhet a barlangok rejtélyére

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2012. 02. 11.
A nyár ritmusai a BJC-ben
2025-07-02 08:17:33

A Budapest Jazz Club nyáron is gondoskodik arról, hogy a jazzrajongók ne maradjanak élmények nélkül.

Családi titkok, közéleti drámák – A Pulszky-levelezés feltárja a múltat
2025-07-01 11:56:45

A Pulszky család 1867 és 1911 között íródott 331 levele nem csupán személyes vallomásokat és meghitt

Macifröccs-himnusz született: BÖBE és NEON LEON közös dala hódítja meg a nyarat
2025-06-30 11:54:28

A málnás fröccs frissítő élményét idézi meg a „Buborékok” című dal, amely az Artisjus Songbook Camp

A Nagyvárosi bujdosó emléke – 71 éve született Kissferi
2025-06-29 16:21:51

Kiss Ferenc zeneszerzőként, énekmondóként és népzenegyűjtőként egész életében a hagyományt szolgálta

további bejegyzések a szerzőtől »

A spanyolországi Malagában talált barlangrajzok lehetnek az eddigi legősibb ábrák, és az elsők, melyeket Neander-völgyi ősemberek készítettek.

A DNS duplaspirálos szerkezetére emlékeztető képek valójában fókákat ábrázolnak, melyeket a helyiek fogyaszthattak - mondja José Luis Sanchidrián, a Cordobai Egyetem kutatója. Elmondása szerint a rajzoknak "nincs párjuk a paleolitikumi művészetben." A kutató csapata szerint a hat festmény - melyek a spanyolországi Nerja-barlangban kerültek elő - mellett talált faszénmaradványok radiokarbon elemzése szerint azok kora 43 500 - 42 300 év közötti tartományra tehető.

Ez azt sugallja, hogy a festmények jóval idősebbek lehetnek, mint a 30 ezer éves Chauvet-barlangrajzok Franciaország délkeleti részén, melyekről eddig úgy hitték, hogy a paleolitikumi barlangi művészet legkorábbi példái.

fotó: hirado.hu

A kutatók következő lépése a rajzok festékanyaga korának meghatározása. Amennyiben hasonló kort erősítenek meg náluk, azzal felmerül a valós lehetőség arra, hogy a festményeket Neander-völgyi ősemberek készítették - mely Sanchidrián szerint igazi tudományos szenzáció lenne, mivel az összes barlangfestményről úgy hiszik, hogy a modern ember műve.

A Neander-völgyiek azért hozhatóak kapcsolatba a festményekkel, mert a kutatók szerint az Ibériai-félsziget déli és nyugati területein megközelítőleg 37 000 - 5000 évvel ezelőtti tartományig fennmaradtak, miután Európa egyéb részein a modern emberek leváltották vagy asszimilálták őket.

Sokáig úgy hitték, hogy a Neander-völgyiek nem voltak képesek a művészi munkára. Ez a kép azonban már változik számos díszített kő- és kagylótárgy felfedezésének köszönhetően. Azonban korábban nem tulajdonítottak maradandó barlangrajzokat a kihalt rokonoknak. Most azonban néhány kutató úgy hiszi, hogy a Neander-völgyiek a modern emberekhez hasonló képességgel rendelkeztek a szimbolizmus, képzelet és kreativitás terén.

Paul Pettitt, brit kutató szerint az eredmények "lenyűgözőek", azonban figyelmeztet, hogy a barlangrajzok korát számos lehetséges probléma árnyékolhatja be, így nagyon fontos, hogy megállapítsák maguknak a festményeknek korát. "Még az általunk alaposan ismertnek tartott egyes helyszínek is - mint a franciaországi Grotte Chauvet - problematikusak az életkor megállapítása tekintetében."

Amennyiben a festmények korát érintő feltételezések megerősítést nyernek, Pettitt szerint a rajzok még akkor is lehetnek a modern ember művei. "Nem lehetünk teljesen biztosak benne, hogy a Homo sapiens nem élt akkoriban Spanyolország déli részén."

Sanchidrián nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a rajzokat a korai Homo sapiens állította elő, azonban azt állítja, hogy ez a teória "sokkal hipotetikusabb", mint azon elmélet, mely szerint a Neander-völgyiek készítették a festményeket.

A Nerja fókafestményei pigmentjeinek kormeghatározására azonban csak 2013 után kerül sor. A hatalmas barlangrendszerben - melyre denevéreket üldöző fiúk bukkantak rá 1959-ben - még jelenleg is folynak az ásatások.

Forrás: Hirado.hu

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Tudomány Történelem Festészet Régészet Őskor Lavór

Ajánlott bejegyzések:

  • Magyar kutató fedezte fel az Úszók barlangját Magyar kutató fedezte fel az Úszók barlangját
  • Világviszonylatban is jelentős régészeti feltárás zajlik Magyarországon Világviszonylatban is jelentős régészeti feltárás zajlik Magyarországon
  • Jézus gyermekkoráról szóló szövegre bukkantak Jézus gyermekkoráról szóló szövegre bukkantak
  • Újabb káprázatos falfestményeket találtak Pombejiben Újabb káprázatos falfestményeket találtak Pombejiben
  • Varázslatos kaland színezi a nyaralást Varázslatos kaland színezi a nyaralást

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr257904532

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard