Klement Gottwald (1896-1953), az egykori Csehszlovákia legendás, de sokat vitatott kommunista vezetőjének és első „munkáselnökének” mumifikált holttestét karbantartó laboratóriumba is betekintést nyernek ezentúl mindazok, akik Prágában meglátogatják a Vítkov-hegyi Nemzeti Emlékművet.
A hatalom laboratóriuma elnevezésű új kiállítást, amely a csehszlovákiai szocialista rendszer legsötétebb időszakába, a múlt század ötvenes évei elejének nyomasztó légkörébe kalauzolja el a látogatót, szombaton nyitották meg az emlékhelyen, amely előtt Jan Zizka huszita hadvezér hatalmas lovas szobra áll.
A nevezetes laboratóriumot szovjet segítséggel 1953-ban alakították ki az emlékmű pincehelyiségeiben, amikor a korabeli csehszlovák kommunista vezetés úgy döntött, hogy a moszkvai Lenin-mauzóleum mintájára a Vítkov-hegyi nemzeti emlékhelyet mauzóleummá alakítják át, s az elhunyt Gottwald bebalzsamozott holttestét ott kiállítják. Az új tárlat része lesz a Cseh- és csehszlovák államiság útkereszteződései nevű állandó kiállításnak.
„Rekonstruáltuk a korabeli helyzetet. Szeretnénk rámutatni arra, hogy élt vissza a kommunista propaganda az emlékművel, milyen volt az első „munkáselnök” és az akkori személyi kultusz, amelynek keretében a mauzóleumot létrehozták” - mondta Michal Lukes, a cseh nemzeti múzeum igazgatója újságíróknak.
A kiállítás keretében a látogatók megismerkedhetnek a mauzóleum műszaki hátterével, amely a bebalzsamozott holttest karbantartásához volt nélkülözhetetlen. A tárlat keretében korabeli tárgyakon, fényképeken, film- és hangfelvételeken megelevenedik Klement Gottwald személyisége, az akkori Csehszlovákia hangulata, és a kor történelmi összefüggései, háttere.
Gottwald bebalzsamozott holtteste 1953-tól 1962-ig volt látható a Vítkov-hegyi emlékműben. A kommunista pártvezér 1958-ig kék csehszlovák tábornoki egyenruhában, majd 1958-tól civil öltönyben volt látható. Az üvegkoporsó szintén része a most megnyílt tárlatnak. Miután Gottwald mumifikált holtteste bomlásnak indult, azt a pártvezetés döntése alapján elhamvasztották.
A Vítkov-hegyi Nemzeti Emlékművet még a két világháború közti időszakban építették, majd 1950-ben Zizka-szoborral egészítették ki. Eredetileg egyebek között a csehszlovák külföldi légiókról lett volna ott egy állandó kiállítás, illetve ünnepi rendezvények. A 2. világháború utáni szocialista rendszerben a csehszlovákiai munkásmozgalom pantheonjává alakították át.
Az 1989-es rendszerváltás után hosszú évekig vita volt további sorsáról. Végül a Prága egyik jelképének számító épületet a cseh nemzeti múzeum kapta meg, amely fokozatosan a nemzet múltját bemutató tárlatot alakít ki az emlékhelyen.
Forrás: MTI
