Az erdélyi táncház alapításának 35. évfordulóját ünnepelték meg Kolozsváron, ahol 1977-ben honosodott meg először és terjedt el egész Erdélyben a mozgalom.
Könczei Csongor, az esemény főszervezője az MTI-nek hétfőn elmondta: az idei ünneplés újdonsága az volt, hogy tudományos konferenciát is szerveztek, ahol erdélyi társadalomkutatók a témakörbe vágó kutatásaik eredményeit ismertették.Erdély első városi táncházát 1977 februárjában rendezték a kolozsvári bábszínház próbatermében. Kezdeményezője Könczei Ádám néprajzkutató volt, aki tudomást szerezve a Magyarországon már elindult táncházról, Kolozsváron dolgozó széki fiatalokat kért meg, mutassák meg a kolozsvári egyetemistáknak is a népi táncaikat.
A kezdeti induláskor Kovács Ildikó bábrendező és Kallós Zoltán néprajzkutató is sokat segített a mozgalom meghonosodásában és erdélyi elterjedésében. A közösségi szórakozásként indult civil kezdeményezést a román kommunista hatalom megpróbálta saját ideológiai céljaira felhasználni, de miután rájöttek, hogy ez nem sikerült, a nyolcvanas évek derekán ellehetetlenítették a táncházat.
Rámutatott: konkrétan nem tiltották be soha, de zaklatták a résztvevőket, akik közül emiatt sokan külföldre telepedtek, illetve a hatóságok mondvacsinált ürügyekre hivatkozva megtagadták a termek biztosítását.
Könczei Csongor szerint a táncház ma is él Erdélyben. Soha nem volt ilyen sok fiatal népzenész, akik technikailag képzettebbek, mint elődeik, ugyanakkor elméleti háttértudásuk szegényesebb.
Emellett a mai nemzedékek számára az is új helyzetet teremt, hogy a népzenével csak közvetítőkön keresztül kerülnek kapcsolatba, hiszen ma már az erdélyi falvakban sem élnek a népi táncok, nincsenek népzenészek. De az elmúlt 35 év alatt gazdag anyagot sikerült összegyűjteni Erdélyben, ahol nagy hatása volt a közélet számos területére a táncháznak. Könczei szerint egyebek között az erdélyi hivatásos és nem hivatásos táncegyüttesek megalakulása is erre vezethető vissza.
A főszervező szerint az erdélyi táncház addig tart, amíg lesz rá társadalmi igény. Jelenleg megvan ez az igény, ami abból fakad, hogy még mindig alkalmas találkozó helye a magyar fiataloknak. Emellett a táncház maradt szinte az egyetlen olyan hely, ahol különböző nemzedékek tagjai szórakozhatnak együtt. A táncház ma már nem mozgalom, hanem rétegkultúra, amely Erdélyben elég nagy népszerűségnek örvend - mondta Könczei Csongor.
Forrás: MTI