Az első világháborúban magyar hadifogságba került olasz katona történetét eleveníti fel az Egy tanár a fronton című olasz könyv; Nunzio Coppola magyarországi visszaemlékezéseit fia találta meg és adta ki.
"Édesapám az 1848-as magyar szabadságharc nagy tisztelője volt és a magyarok iránti szeretetét a hadifogság után sem veszítette el" - elsőként ezt emelte ki az MTI-nek Giuseppe Coppola orvos, aki 2003-ban a családi pincében találta meg édesapja első világháborús feljegyzéseit, valamint a frontról és a hadifogságból írt százötven levelét.
"Tudtuk, hogy a magyarok foglya volt, de feleségének, gyerekeinek nem beszélt róla, ez a könyv szól helyette" - mondta Coppola, aki Matteo Ermacora történésszel írta meg az Un professore al fronte (Egy tanár a fronton. Naplók, levelek a háborúból és a fogságból 1916-1918) visszaemlékezést. Az udinei Gaspari kiadónál megjelent könyv előszavát Giorgio Napolitano államfő írta.
A nápolyi gimnáziumi tanár, Nunzio Coppola önkéntesként ment az isonzói frontra, ahol 1917 májusában magyar katonák fogták el. Tizennyolc hónapot töltött fogságban Ausztriában, Csehországban, majd fegyelmi vétségért a komáromi erődbe helyezték át. Innen 1918 novemberében szökött meg harminc tiszttársával: vonattal elérte Budapestet, onnan Triesztet. Életét gimnáziumi irodalomtanárként folytatta, a későbbi írónő Elsa Morante tanára is volt.
Coppola naplói és feljegyzései a lövészárokban töltött hét hónapot és a másfél év hadifogságot idézik fel. Az osztrák-magyar hatóságoktól cenzúrázott vagy a börtönből titokban kijuttatott leveleiben Coppola írt a caporettói vereségről, a fogságban elszenvedett éhezésről és arról a magyar katonáról is, akit elfogásakor lőtt le és akiről attól kezdve sokszor álmodott.
Forrás: MTI
