Négyszáz év elteltével perújrafelvételt kértek egy boszorkánysággal vádolt és máglyán elégetett német postamesternő leszármazottai.
Katharina Henot patríciuscsaládban nőtt fel, valamikor az 1570-es évek végén Kölnben, és a németországi boszorkányvadászatok legismertebb áldozata lett. Népszerű és befolyásos nő volt, apja halála után fiútestvérével a városi postahivatalt üzemeltette. A posta központosítási tervei miatt a bírósághoz fordult, mert nem szerette volna, ha öröksége idegen kezekbe kerül.Hartmut Hegeler evangélikus lelkészt évek óta nem hagyja nyugodni az ügy, és addig kutatott, míg megtalálta Katharina Henot leszármazottait, s javasolta a per újrafelvételét. A történészek szerint a nő hatalmi viszályok áldozata lett, és úgy tudták a legegyszerűbben eltávolítani, hogy boszorkánysággal vádolták. A lelkész szerint nem számít, hogy azóta négyszáz év telt el, a nőnek vissza kell nyernie becsületét.
A boszorkányperek a jelenben elkövetett igazságtalanságokra is figyelmeztetnek, hiszen az emberi jogokat a világ számos pontján ma is veszély fenyegeti. Sokakat ma is igazságtalanul üldöznek, bezárnak és kivégeznek. Ennek a négyszáz éves történetnek az a legfontosabb tanulsága, hogy az ilyen esetekben szót kell emelni, vallja Hartmut Hegeler.
Németország területén már 13 közösség rehabilitálta a boszorkányüldözések áldozatait. Becslések szerint 25 ezer ember vesztette életét a boszorkányperek során. Kölnben az eddigi adatok szerint 38 embert ítéltek máglyahalálra, köztük férfiakat és egy kisfiút is. Katharina Henot leszármazottja abban reménykedik, hogy végre hivatalosan is kimondják az igazságtalanságot, amit a boszorkánysággal vádolt asszony ellen elkövettek.
Forrás: Hirado.hu