A táncművész, koreográfus személyes tárgyait - műalkotásokat, balettcipőket, plüssmackókat - 20 éven át bőröndökben és ládákban őrizték.
"A ládákat Lillan Ahlefeldt-Laurvig grófnő (1914-2008) lakásában tárolták, aki közel 30 éven át a táncművész élettársa, majd általános örököse volt. Most a grófnő örökösei árvereztetik el a Lifar-hagyatékot. A tárgyakat többek között Cocteau, Gyagilev, Chanel, Yvette Chauviré, Bernard Buffet, Cecil Beaton, Georges Braque, Yves Brayer, Christian Bérard, Marc Chagall, Max Ernst dedikálták.
A bemutatóteremben a mintegy 600 kikiáltásra kerülő tárgyat, amelyeknek értékét minimum 1 millió dollárra (222,37 millió forint) becsülik, a legértékesebb darabokat vitrinekben helyezték el. Közöttük van például Jean Cocteau kiadatlan és ismeretlen vázlatfüzete. A füzet Marcel Khillt, Jean Cocteau titkárát és szerelmét ábrázoló 40 krétarajzvázlatot tartalmaz. Khill 1936-ban világ körüli útjára kísérte el az írót. A füzetet Jean Cocteau Coco Chanelnek adta, ő pedig továbbadta Serge Lifarnak. "Mindhárman szoros kapcsolatban álltak egymással, és a Serge Lifar és Coco Chanel közötti barátság, amelyet számos levél és vázlat illusztrál, egészen 1971-ig, a divattervező haláláig tartott".
Serge Lifar Pablo Picasso gyakori vendége volt, erről a művész kézjegyével ellátott aranyozott papírkorona tanúskodik. Az érdekességek között szerepel az a naturalista vízfestmény is, amelyet a ma 95 éves Yvette Chauviré sztártáncosnő festett, akinek Lifar nagy csodálója volt.
Serge Lifar 1905-ben született Kijevben, Bronyiszlava Nyizsinszkának, a világhírű Nyizsinszkij balettművész testvérének a tanítványa volt. A különleges testi szépséggel és színpadi képességekkel megáldott Lifar 1923-ban az orosz forradalom elől Monacóba menekült, és mentorának, Szergej Gyagilevnek az Orosz Balett nevű társulatához csatlakozott. Miután Gyagilev, akinek egyik általános örököse lett, 1929-ben meghalt, Lifar a párizsi opera társulatához szegődött, 1935-ben az első férfitáncos lett, 1956-ban, 51 éves korában lépett fel itt utoljára. Miután 1956-ban elhagyta a párizsi operát, koreográfusként folytatta karrierjét, Argentínában, Ausztráliában, Olaszországban és Svédországban dolgozott. Utolsó éveiben Lausanne-ban élt, Ahlefedlt grófnő oldalán.
Forrás: Hirado.hu