A történelmi horderejű pesti események híre 1848. március 18-án jutott el a Temesköz szívébe. A polgári átalakulást sürgető szabadságeszme, mely a forradalom barikádjára szólította sorra az európai népeket, erőteljes visszhangra talált a haladás bánsági híveiben is.
A történéseket azonban behatárolta, a lelkesedés napjaiban színezte, később tragikusan beárnyékolta Temesvár történelmi öröksége és a tájegység etnikai összetétele. A török kiűzése (1716) után megalakult, Bécsből kormányzott osztrák tartományba a magyarok visszatelepülését erőteljesen korlátozták, míg a többi etnikumét szorgalmazták, sőt megszervezték, anyagilag messzemenően támogatták. A magyar vármegyerendszer visszaállítását (1779) követően a polgári lakosságot és a közigazgatást illetően változott a helyzet a magyarság javára, ám az öles várfalakkal bekerített város az Osztrák Birodalom egyik legjelentősebb garnizonvárosa, katonai központja maradt. Főterét, a katonai díszteret, „Paradeplatz”-ot két oldalról a hadtest- és a várparancsnokság épületei határolták. Kőhajításnyira emelkedett a hatalmas Erdélyi Kaszárnya, szomszédságában a törzstiszti laktanya tömbje, a hadmérnöki hivatal, valamint a katonai kórház épületei sorakoztak. A Belvárost teljesen körülölelte a Vauban-típusú csillagvár, amelynek bástyái és kazamatái meg voltak rakva Bécsből kommandírozott, zömében idegen ajkú katonasággal.
A pesti hírek vétele után báró Ambrózy György, Temes vármegye osztrákbarát alispánja rendkívüli közgyűlést tartott a megyeháza nagytermében, kiemelve az események jelentőségét és körvonalazva a tennivalókat: „A haladó kor ama szerencsés fejleménye miszerint Pest városának polgári közönségeaz alkotmányos reform oly előnyeit, melyekért a magyar nemzet századok óta sóvárgott s melyekért más országokban polgári vér ontatott, békés és törvényes úton 24 óra alatt kivívta; jelesül pedig minthogy Temes vármegyének is őcsász. kir. felségéhez intézett több kívánatai közül, milyenek a sajtószabadság, a felelős minisztérium, az évenkénti országgyűlés tartása Buda-Pesten, a törvény előtti egyenlőség polgári és vallási tekintetben, a nemzetőrség, a közös teherviselés, az úrbéri viszonyok megszüntetése, esküdtszék és képviselet az egyenlőség alapján, a nemzeti bank, a magyar katonaság megesketése az alkotmányra és e honban tartása, a külföldieknek pedig innen elvitele, a politikai státusfoglyok szabadon bocsátása, és az unió Erdéllyel, nehány már teljesedésben ment: indítványozom, hogy a reformnak e nagyszerű diadalában Temes vármegye is részt vegyen és a helytartótanácstól is engedélyezett eredmények élvezetébe lépjen. Nehogy azonban a nemzet életének e magasztos és tündöklő korszaka bármely rendzavarás által elhomályosíttassék, szükséges, hogy Temes vármegye részéről, a pesti közönség példájára, a közcsend és rend fönntartására kivételes intézkedések tétessenek.”
Folytatás itt>>
Forrás: MTI
