A világon először nyerhetnek bepillantást az érdeklődők a nap 24 órájában egy pár veszélyeztetett kerecsensólyom életébe webkamerán keresztül.
Új "valóságshow" keretében egy pár fokozottan védett kerecsensólyom napi életébe tekinthetünk be webkamerán keresztül. A szülők feladata azonban ez esetben valószínűleg sokkal nehezebb, mint egy megszokott valóságshow szereplőinek: öt tojás kiköltése és a kikelt fiókák sikeres felnevelése, valamint felkészítése az önálló életre. Ráadásul eközben a napi betevőről is gondoskodniuk kell– az egész család számára. Ez a világon az első alkalom, hogy az érdeklődők ennek a ritka, veszélyeztetett fajnak a fészkelését követhetik nyomon a nap 24 órájában. A „kere-channel” a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület oldalán, a második projekt honlapján, a „webcam” menüpont alatt érhető el - olvasható a szervezet közleményében.A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) által vezetett nemzetközi kerecsensólyom-védelmi LIFE program keretében a BNPI, a Mavir, és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szakemberei egy kerecsensólyom-pár fészkét kamerázták be. A Mavir nagyfeszültségű távvezeték-hálózatának egyik oszlopán fészkelő pár életének megfigyelésével a szakemberek a kerecsenvédelmi program hatékonyabbá tételéhez szereznek új információkat.
Az oszlopra a kamerát és az azt működtető napelemcellákat, valamint az egyéb tartozékokat a szakemberek március elején speciális, úgynevezett FAM védőruhában szerelték fel, mivel a vezetékek ez idő alatt is 400 kV feszültség alatt voltak. A madarak a szerelés időszakában a közeli oszlopok valamelyikéről figyeltek.Először március 8-án jelent meg a kamera képén az első madár, a hím, majd a következő nap a tojó. A sólyompár visszatérését a zavarás után segítette, hogy tavaly is ugyanitt költöttek, ez a megszokott környezetük. A tojó hamarosan lerakta első tojását is, ami jelzi, hogy biztonságban érzik magukat, és nem zavarja őket a kamera. Jelenleg már öt tojás van a fészekben, ez a maximum,ennél több tojást nem raknak a kerecsenek.
A fiókák kikelése április közepére várható, akkortól kezdődik az igazán mozgalmas és izgalmas időszak a család – és a nézők – életében. Mint ahogy az egy igazi valóságshowhoz illik, a kamerával való megfigyelés éjszaka is folyamatos. A madarak által nem érzékelhető infravörös fény világítja meg a fészket, és az eseményeket infrakamera rögzíti. A kép ilyenkor fekete-fehér. Eddig kerecsensólyom fészek 24 órás online megfigyelését még sehol nem valósították meg.
Az információgyűjtésen túl a fészekkamerázás másik fontos célja a kerecsensólyom bemutatása, közel hozása minden érdeklődőhöz, hiszen ezeket a madarakat általában kevesen ismerik, még kevesebben találkoznak velük a természetben. Utóbbi nem meglepő, hiszen – bár a faj állománya enyhén növekszik hazánkban – a magyar állomány alig több, mint kétszáz párt számlál.Az eurázsiai elterjedésű kerecsensólyom világállományát 6-12 ezerre teszi a BirdLife legfrissebb becslése, a Kárpát-medencén kívül mindenütt csökken a faj állománya. A probléma súlyát jelzi, hogy az elmúlt fél évben két nemzetközi természetvédelmi listán (a bonni egyezmény és az IUCN listáin) is magasabb védelmi kategóriába került a faj. Hazánkban 1980-ban mindössze harminc párra becsülték az állományt, az intenzív védelmi munka eredményeképpen állt meg a csökkenés és emelkedett a párok száma a mai szintre. Az alapvetően nyílt, füves tájak, sztyeppek, mezőgazdasági területek madaraként ismert kerecsensólyom elterjedési területének nyugati határa a Kárpát-medence.
Számára Közép-Európában hazánkban találhatók a legmegfelelőbb élőhelyek, így ez az alig több mint kétszáz pár a régió legerősebb, és Európa – Ukrajna után – második legerősebb állománya. Megőrzésük az utókor számára ezért elsősorban Magyarország feladata, aminek eddig példamutatóan eleget tett. Az Európai Unió támogatásával 2006-ban indult első, majd a 2010-ben indult második nemzetközi kerecsensólyom-védelmi LIFE program az 1980-ban kezdődött védelmi munkának a folytatása. Az első programban magyar és szlovák, a másodikban pedig magyar, szlovák, romániai és bolgár állami, magán és civil szervezetek vettek, vesznek részt.
A fészekkamerázás a második LIFE programnak csak egyik eleme. Emellett olyan gyakorlati természetvédelmi tevékenységek valósulnak meg, mint például a veszélyes középfeszültségű oszlopok szigetelése, fészekládák kihelyezése a fészket – más sólyomfélékhez hasonlóan – nem építő kerecsensólymoknak, természetvédelmi tudatformálás a védelem szempontjából kiemelten fontos társadalmi csoportokban, a mezőgazdasági támogatások „kerecsenbaráttá” alakítása vagy éppen javaslat kidolgozása a szélerőművek és a kerecsensólymok közötti „konfliktus” megoldására.
Forrás: Hirado.hu
