Különleges esküvőre hív, miközben egy család belső viszonyaiba is bepillantást enged a Frenák Pál Társulat új darabja: a Hymen című produkció ősbemutatója csütörtökön lesz a Trafó Kortárs Művészetek Házában.
A darab egyik különlegessége az izgalmas térkialakítás: áttetsző pleximedence magasodik a színpad közepén, néha olyan hatást keltve, mintha a táncosok vitrinben vagy akváriumban lennének - mondta Frenák Pál, a darab koreográfusa. Hozzátette: olyan dolgot keresett, amely alkalmas az esküvői lakoma megjelenítésére és közben szabad asszociációkat, gondolatokat, érzéseket képes provokálni, beindítani a közönségben. A hatalmas úszómedence hatására - amelyben mintegy kitálalják a történéseket - folyamatosan jelen van a kérdés, hogy vajon illúzió-e csupán, amit látunk - mutatott rá a koreográfus. Amikor a táncosok bent vannak az "akváriumban", a testük kicsit homályosabb, amikor pedig valamelyikük "kicsapódik" onnan, akkor ismét jól láthatóvá válik, vagyis a tekintet soha sincs leválasztva a folyamatról. A testeknek ez a játéka, kiegészülve az absztrakt koreográfiai szerkezettel, éles, új érzéseket képes felébreszteni - jegyezte meg.
Ezt a hatást erősíti tovább, hogy a darab struktúrájából fakadóan a közönség tagjai úgy érezhetik, mintha maguk is benne lennének az előadásban, amelynek mondanivalóját Árvai György zenei kompozíciója egészíti ki. A Hymen betekintést enged az esküvőre készülő család életébe, amely látszólag tökéletes, ám az előkészületek folyamán kiderül, hogy hatalmas - ha direkt módon nem is kimondott, de szociális és politikai - ellentétek feszülnek a tagjai között.
"Arra irányítjuk a figyelmet, hogy érdekes módon a gazdasági válságban még jobban erősödik egyfajta rasszizmus" - vélekedett a koreográfus, hozzátéve, hogy egy társadalmi nyomástól is szenvedő család életbe való bepillantás révén globális problémára is reflektál a produkció. A csütörtöki premier után pénteken és szombaton is látható Hymenben öt ember vívja a harcait a rideg, kiüresedett fehér térben. Az előadás főszereplője a menyasszony (Jantner Emese), aki a nagy napra készül: az esküvőjére, amit kislányként szépnek, ártatlannak, boldognak képzelt el. Jelen vannak a testvérei is: a mozgássérült öcs (Holoda Péter), aki próbálja megszólítani a közönséget, a fattyú cigánylány (Vasas Erika) és a radikális, agresszív, de mégis vonzó báty (Feicht Zoltán). A négy testvér eltérő életútjai, érzelmei, törekvései és gondolatai kelnek életre a színpadon. A képet tovább színesíti a vőlegény (Nelson Reguera), aki egy egészen más világból, kultúrából érkezett.
Frenák Pál szerint a produkcióban erősen érezni a belső tartalmat, a társadalmi mondanivalót, amely az utóbbi években született munkáit tekintve szinte a legerősebb. Mint elmondta, számára és az együttes számára is egyfajta fejlődési folyamat ez a darab, amely nemcsak fizikailag jelent kihívást - habár az energikus mozgásvilág ugyanúgy megjelenik benne -, hanem a táncosoknak gondolatvilággal, lelki tartalommal is meg kell erősíteniük a színpadi jelenlétüket.
Forrás: MTI
