Egyszer volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, az Óperenciás-tengeren is túl, de még az üveghegyen is...na de ne essünk túlzásba, hiszen nem kell ilyen messze menjünk, ha minőségi zenei aláfestéssel szeretnénk aranyalmát lopni Sárik Péter ,,mesefájáról''.

Bátky András zavarba hozhatatlan mesemondó. Bár a jazz és a mese első hallásra szokatlan párnak tűnhet, ez a gondolat azonnal elszáll, ha Sárik Péter és Bátky András közös produkcióját hallgatjuk, átéljük, megszemélyesítjük. Nálam bevállt.

Mesélj magadról. Hogy találkoztál a jazzel? Egy fiatal zenész milyen közegben „fertőződik meg" jazz által?

Először a jazzel , mivel a szüleim nem hallgatták, egy barátoméknál találkoztam, akinek az apukája lelkes jazz rajongó volt és otthon hallgatott ilyen zenét.  Igazából 17-18 éves koromban kezdtem megszeretni . Cegléden jártam gimnáziumba, már a gimi végén feljártam Budapestre könnyűzenét tanulni és aztán ez a könnyűzenetanulás fordult át jazzbe. Semmilyen komolyabb zenei hátterem nem volt, a szüleim nem voltak zenészek és hogy miért pont jazz, azt már nem fogjuk megtudni soha...

Nem csak egy zenekarban játszol. Hogy tudod ezeket összehangolni?

Egyre nehezebben. A titok az, hogy tulajdonképpen mi irányítjuk ezeket a zenekarokat. Nekem a két fő csapás az a Sárik Péter trió és a Fábián Juli. A Sárik Péter trió működik önmagában, mikor saját számokat játszunk, de szoktunk például a saját klubunkban, a budapesti jazz klubban jazzkívánságműsort tartani, ahol a közönség bárminemű kérését teljesítjük. Azonkívül szoktunk más zenészekkel, énekesekkel együtt szerepelni, például Falusi Mariannal több műsorunk is van együtt, de itt is a trió működik bázis zenekarként. Azonkívül csináltunk egy új zenekart, a New Soul Band-et, ahol a trió kiegészül egy hededűssel, énekessel, de itt is a trió működik, szóval mi diktáljuk, hogy hol és mikor játszunk. Egyetlen lehetőség irányítani, hogy mi szervezzük a saját életünket.

Milyen tapasztalatokkal tértél haza az erdélyi turnéról? Milyen volt a közönség?

Ezt mindig hangsúlyozom, hogy fantasztikus közönség van Erdélyben, most is ezt tapasztaltuk. Feltöltődve, nagyon fáradtan, de élményekkel teletöltve érkeztünk haza Julival a turnéról. Gyakorlatilag minden koncert tombolós, örjöngős lett, amit úgy gondoltam, hogy duó esetében nem biztos, hogy így lesz, de szerencsére olyan volt, mintha zenekarral játszottunk volna. Legalább annyira lelkesen fogadtatok minket, úgyhogy nagyon jó volt.

A Marosvásárhelyi koncerteteken találkoztam először a zenétekkel .Fábián Julival léptél fel. Már három éve dolgozol rendszeresen Fábián Julival,ha jól tudom. Mint hallgató, lenyűgözött az összhang köztetek. Mennyire megszokott ez zenészek között?

Általában az ekkora összhang az nem annyira megszokott, mivel ez tényleg nagyon ritka. Julival annyira érezzük egymást, ami kivételes és az volt a furcsa, hogy az első pillanattól kezdve ez így volt. Az első koncertükön legalább ennyire működtek a dolgok, mint a Marosvásárhelyi koncerten. Persze azóta fejlődtünk, meg mégjobban megismertük egymást. Számomra nagyon fontos az, hogy akivel együtt játszom, az nem csak zeneileg, hanem emberileg is pendüljünk egy húron. Akivel nincs meg ez az összhang, azzal nem tudok játszani – illetve tudok természetesen - csak közel sem tudjuk elérni azt a mélységet, ami szügséges az együttzenéléshez.

Koncert után meséltél egy érdekes projektről Bátky Andrással, a mese improvizációról. Mesélj erről részletesebben picit. Hogy történik?

Bátky András azzal a képességgel lett megáldva, hogy egyszerre nagyon sok szálon tudja a fejében futtatni a történetet. Kiválaszt a közönség köréből hat vagy hét személyt, mindenki választ magának egy meseszerepet – a tündérlánytól a vasalóig – ami szeretne lenni a mesében. A dolog interaktív, néha megkérdi a szereplőktől, hogy merre tartson a mese és ehhez képest változik a történet. Én pedig zenélek eközben, minden szereplőhőz kitalálok egy témát. Próbálok minden alkalommal mást, ami elég nehéz feladat s majd ahogy szövevényesedik a mese, összekeverem ezeket a témákat és megpróbálok a helyzethez megfelelő zenét játszani. A végén együtt fejezzük be Andrással.


A jazz és a mese első hallásra érdekes párnak tűnik. A visszajelzések szerint kik élik át jobban, a felnőttek vagy a gyerekek?

Egyértelműen a gyerekek, mivel a felnőttek gátlásosak és alig mernek kijönni. A gyerekek viszont nagyon lelkesek. Aki már egy mesében részt vett, az az összes többiben is részt akar venni. A felnőtteknél terápiás céllal fogjuk alkalmazni, illetve cégeknél fogunk megjelenni, abban az esetben, hogyha valamilyen problémát kell kezelni, mert a mese által a felnőtteknél is működik: elő tudnak jönni konfliktusok, meg tudnak oldódni problémák.

Véleményem szerint nagyon fontos lehet az oktatásban a jazz a gyerekek számára: az improvizáció sokszor hétköznapi helyzetekben is megkönnyítheti az életünket, mindezt átültetni a zenébe és tudatosan ránevelni a gyerekeket. Mennyire működik ez a hazai oktatásban?

Szerintem semennyire sem működik a hazai oktatásban. Nekem pont most hétvégén volt osztálytalálkozóm, zenei tagozatos osztályba jártam, ami azt jelentette, hogy mindenki ott volt ének órán. Hatalmas szerencsém volt, hogy egy nagyszerű énektanárnőt fogtam ki elsőtől negyedikig, aki a Kodály-módszer alapján dolgozott velünk. Gyakorlatilag végig játszottuk négy évet és a játék alatt és közben a bábokkal, labdával és mindenféle lehetséges eszközzel játszva tanultuk meg a zenét, annak nagyon magas szintjét. Elengedhetetlen ebben az oktatási rendszerben a tanár aki nem fél játszani. Titkolt céllal ezért hoztuk létre a Jazz-meselemezt. Abszolút fogyasztható: figyeltünk arra, hogy kövessük a mese hangulatát, valamint hogy ne riasszuk el a gyerekeket, de a zene mégis kompromisszum-mentes. Tehát felnőtteknek is szól. Célunk a gyerekekkel megszerettetni a jazzt, anélkül, hogy tudnák, hogy azt hallgatják a mese mögött. Úgy gondolom ennek a korosztálynak mindegy, hogy milyen zenét hallgat, ugyanúgy beszívják a minőségi zenét, mint a nagyon gagyit. Szeretnénk, hogy inkább a jóminőségűn nevelkedjenek, később értő fülű közönség válljon belőlük.

Mikorra várható újra erdélyi turné?

Hát én már most mennék, de ésszel szeretnénk ezt csinálni, ami azt jelenti, hogy túl gyakran sem jó menni, meg túl ritkán sem. A trióval voltunk többször is mostanában. Julival tervezzük, hogy talán nyáron visszatérünk duóban.
Hamarosan indul újra az erdélyi turné. Április 26.-án Marosvásárhelyen koncertezünk, Székelyudvarhelyen 27.-én és 28.-án Nagyváradon. Június 29.-én Csíkszeredában lépünk fel. Próbáljuk úgy időzíteni, hogy még iskola idő legyen, hogy ne kerüljük el az egyetemistákat sem.Mindenkit várunk sok szeretettel.