Befejeződött szombaton az International Artist Managers' Association (IAMA), a művészeti menedzsereket összefogó nemzetközi szövetség háromnapos budapesti konferenciája.
Hatékony megoldások nehéz időkben címmel rendezték meg a konferenciát, ahol a világ legnagyobb klasszikus zenei menedzserei, impresszáriói, keresték a szakma számára a kiutat. Kiderült, hogy nem csak Magyarországon kurtították meg a kultúrális intézmények támogatását.Tavaly az Egyesült Királyságban 15 százalékkal csökkent a kulturális intézmények támogatása. A kormányzat ezúttal nem a fűnyíró-elvhez ragaszkodott: a megszorításoknak nagy vesztesei és nagy nyertesei is voltak: összesen 206 intézmény támogatását teljes mértékben megszüntették.
Szintén 2011-ben jelentette be a holland oktatásért, kultúráért és tudományért felelős államtitkár, Halbe Zijlstra, hogy 2013-ig 25 százalékkal csökkentik a kulturális büdzsét, és 6 százalékról 19 százalékra emelik a kulturális eseményekre szóló belépők adóját. Az adóemelés alól felmentést kaptak a mozik, a sportrendezvények, az állatkertek és a cirkuszok. Az államtitkár becslései szerint ez azt jelenti, hogy az államilag támogatott tíz zenekarból hét, a hét tánctársulatból négy, a három operából kettő, a kilenc színházból nyolc, az öt filmfesztiválból három maradhat meg. A 28 múzeum biztonságban érezheti magát, bár a kormányzat egy minimális bevételi szintet vár el tőlük.
Magától értetődő, hogy a válság által legsúlyosabban érintett országokban is komoly nehézségek elé néz a kulturális szféra, Portugáliában például gyakorlatilag megszüntették a kulturális minisztériumot. Olaszországban pedig a világ talán leghíresebb operaháza, a La Scala kénytelen közel 7 millió eurós támogatási pénz kiesésével számolni. A bejelentés komoly felháborodást váltott ki, a zeneigazgató Daniel Barenboim Wagner Walkürjének előadásán tiltakozott, az opera szimpatizánsainak tüntetése pedig erőszakba is átcsapott.
A két legnagyobb európai gazdaságban, Franciaországban és Németországban nem voltak drasztikus megszorítások a szférában, bár Németországban tartományi és városi szinten már jelentkeznek gazdasági problémák, így a tetemes adóssággal küszködő Berlinben is.
Az egész Európát érintő gazdasági problémák közvetlenül is éreztetik hatásukat az előadó-művészeti iparágban. Megnehezíti a turnék szervezését, hogy a zenekarok, művészek számára gyakran nehéz kigazdálkodni az utazás költségét. Sokszor nehéz alkalmazkodni az új feltételekhez, hiszen az első vonalba tartozó zenekarok és koncerthelyszínek évekre előre kötik szerződéseiket. Emellett Európában megnőtt az érdeklődés az amerikai, üzleti szellemű, magánszemélyek támogatását is felhasználó modell iránt, miközben az intézmények igyekeznek új forrásokat feltárni működésükhöz.
A kultúratámogatás európai modelljének teljes megszüntetése azonban beláthatatlan következményekkel járhat. Ha Európa nem akar lemaradni a versenyképességért folytatott globális harcban, nem mondhat le egyik legfontosabb tőkéjéről, a kultúráról. A szektor nem csak rövid távon élénkíti a gazdaságot, és adja Európa GDP-jének 2,6 százalékát. Hosszú távon az életminőség javításával, közösségformáló erejével, a nemzeti és európai identitás megteremtése mellett a kulturális párbeszéd megalapozásával is hozzájárul egy sikeres és harmonikus Európa megteremtéséhez. Az európai kulturális miniszterek találkozóján, 2011-ben Gödöllőn az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, többnyelvűségért és ifjúságért felelős biztosa, Andrulla Vassiliou is hangsúlyozta, hogy nem szabad, hogy a kultúra a válság áldozatává váljon, hiszen éppen a kilábalás egyik legfontosabb eszköze lehet.
Az Eurobarométer felmérése szerint az Unió polgárainak 77 százaléka számára fontos a kultúra, a kérdésre igennel válaszolók 90 százaléka tartja elengedhetetlennek, hogy az Unió politikájában továbbra is kiemelt szerepet kapjon a szektor.
Az egyébként rendkívül jóhangulató konferencia végén Kovács Géza, a Nemzeti Filharmonikusok főigazgatója, társrendező felidézte: februárban Káel Csabával, az eseménynek helyet adó Művészetek Palotája vezérigazgatójával azért kellett Londonba utazniuk, hogy meggyőzzék az IAMA vezetőit arról, érdemes a konferenciát Budapestre hozniuk.
Megjegyezte: mire a nagyszámú delegátus ideérkezett, nyoma sem volt aggodalomnak és fel sem vetődött valamiféle nyilatkozat megfogalmazása, és ezt a legnagyobb szakmaisággal érték el. Kiemelte: a konferencia megmutatta a világ befolyásos személyiségeinek, hogy itt pezsgő kulturális élet van.
Kovács Géza hzzátette: a rendezvényen nagyon kemény "üzletelés" és továbbképzés folyt, ahogy az IAMA konferenciákon szokás. "Még nincs statisztikánk, de minden zugban, sőt napsütésben a Müpa körül is telefonnal, laptoppal, papírokkal nagyszerű zenekarok és művészek "adásvétele" folyt – fűzte hozzá, megjegyezve, hogy a témaköröket is jól választották meg.
Milyen eszközökkel segítheti egy művészpálya sikerességét a PR? – ezt illusztrálta a fiatal muzsikusokból álló Artemis Quartet pályaképével Maren Borchers, a "for artists" ügynökség vezetője. Az új honlap, a sajtókapcsolatok és a hírlevelek, hosszú távú lemezszerződések egyre kevésbé elégségesek – vélte Andy Saunders, aki az Universalt, a Columbiát, a Sonyt, számos könnyűzenei nagyságot képviseli.
Ehhez a felvetéshez kapcsolódott az Angol Nemzeti Opera (ENO) digitális producere, Jonathan King és Kálmán Zsuzsa, az Image Factory vezető tanácsadójának beszélgetése. A közösségi média sikerét természetesen a klasszikus zenei szektor is szeretné kiaknázni. King a Lehetek a barátod? című provokatív YouTube-videóval elért másfélmillió letöltés titkáról beszél. A kampány egy operához, Nico Muhley Két fiú című művének premierjéhez készült.
Kálmán Zsuzsa szerint a közösségi média, például a Twitter, a Facebook ma már a komolyzenében is megkerülhetetlen eszköz. Bár – mint figyelmeztetett –, aki azt hiszi, hogy ezektől holnap tódulni fognak a koncerttermekbe, óriásit téved. "Amikor Edison kitalálta a távírót, úgy reklámozták Amerikában, ez egy csodálatos eszköz, amellyel azonnal üzenhet Alaszkába. Sokan azt mondták, oké, de miért akarnék Alaszkába üzenni? A közösségi média helyzete épp ilyen, új eszközöket és előnyöket hoz, gyorsan reagál, azonnali visszajelzéseket ad - érdemes használni." Plusz eszköz, nem pótolja a marketing és pr-eszközöket, ám zseniálisan kiegészíti azokat.
Egyébként maga a Müpa is keresi az közösségi médiában rejlő új lehetőségeket: az okostelefonokra tervezett Foursquare nevű bejelentkezős applikáció segítségével akár jegyet is nyerhetünk valamelyik előadásra.
Külön beszélgetést szenteltek az olasz helyzetnek, amelyen Marco Tutino zeneszerző és az Amici della Musica di Firenze elnöke, Stefano Passigli leverő képet festett az itáliai állapotokról. A milánói Scala, a velencei Teatro La Fenice valószínűleg megkapja a szükséges állami támogatást, de a többi 14 operaház egyikének be kell dőlnie ahhoz, hogy a kulturális kormányzat változtasson a támogatási szisztémán. A Firenzében felépült új színház, amelyben Schiff András játszott a decemberi nyitó szériában, valójában félkész, a csodapalota színpadának felszerelésére már nem jutott forrás.
A nehézségek ellenére vidáman távoztak a konferencia résztvevői, a szervezők büszkék lehettek, a rendezvény világszínvonalú volt. Még arra is kiterjedt a figyelmük, hogy a fenntarthatóság jegyében újrahasznosított, a Müpa régi molinóiból készült, de egyébként rendkívül esztétikus táskákba csomagolják a résztvevők számára a tájékoztató anyagokat.
Forrás: MÜPA-MTI-Kultúrpart
