Rendezvénysorozattal emlékeznek meg Ottlik Géza születésének 100. évfordulójáról. Az események május 9-től a Kossuth-díjas író életéhez és munkásságához kötődő három városban zajlanak.
Kőszegen az Ottlikról szóló előadásoknak, felolvasóesteknek és konferenciának annak a volt Hunyadi Mátyás Magyar Királyi Reáliskola és Nevelőintézetnek a falai adnak otthont, amelyet az író Iskola a határon című regényében örökített meg - mondta el Básthy Béla, Kőszeg alpolgármestere.Május 9-én, Ottlik Géza születésének 100. évfordulóján egyszerre három városban, Kőszegen, Budapesten és Gödöllőn egy időben, két nyelven - magyarul és angolul - tartanak születésnapi maratoni felolvasást, ezt követően pedig egészen jövő év januárjáig harminc különböző rendezvény, felolvasóest, vetélkedő, kiállítás irodalmi séta és irodalmi konferencia várja az érdeklődőket - fűzte hozzá.
Ottlik Géza (1912-1990) első szépirodalmi írásai 1931-ben jelentek meg a Napkeletben. 1935-től publikált rendszeresen a Nyugatban és más lapokban. Huszonöt év magyar irodalma címmel előadásokat tartott a rádióban. 1945 és 1957 között a Pen Club titkári tisztét töltötte be. Az 1959-ben megjelent Iskola a határon című főművét joggal tartják a 20. század egyik legjelentősebb magyar regényének. A több szálon és idősíkban játszódó történet önéletrajzi ihletésű, középpontjában egy határmenti kadétiskola növendékeinek élete áll.
Ottlik Gézát József Attila-díjjal 1981-ben, Kossuth-díjjal 1985-ben tüntették ki, 1988-ban Szép Ernő-díjat kapott. Főbb művei: Hamisjátékosok (elbeszélések, 1941); Hajnali háztetők (kisregény, elbeszélések, 1957); Iskola a határon (regény, 1959); Minden megvan (elbeszélések, 1969); Adventures in Card Play (bridzsszakkönyv, 1979); Próza (1980); Garabó Gereben (népmese-átdolgozások, társszerző, 1983); A Valencia-rejtély, Hajónapló, Pályákon (elbeszélések, hangjáték, 1989).
Forrás: MTI