Hetvenöt évvel ezelőtt, 1937. május 6-án zuhant le a Hindenburg. A német Zeppelin-léghajó leszálláskor való kigyulladása több tucat ember halálát okozta.

A német Ferdinand Zeppelin a magyar Schwarz Dávid terveinek felhasználásával építette meg az első merev testű, kormányozható és motorral hajtott, a levegőnél könnyebb hidrogéngázzal töltött járművet. Testvérhajójával, a Graf Zeppelin II-vel egyike volt a valaha megépített legnagyobb léghajójának, hossza 245 méter volt. Nevét Paul von Hindenburg tábornok, köztársasági elnök után kapta. Legnagyobb sebessége 135 km volt óránként, tartósan 125 km-rel tudott haladni. A Hindenburg 1936-ban megkezdte a rendszeres légiszállítást az Atlanti-óceán felett. Mintegy 1000 utast fuvaroztak át 10 menetrendszerinti út során Németország és az Egyesült Államok között.

Az utolsó út 1937. május 6-án Amerikába vezetett. A Hindenburg Lakehurst városában a reggeli órákban kezdte meg a leszállást, amikor a léghajó pillanatok alatt lángba borult, eltört és lezuhant (de a közhiedelemmel ellentétben nem robbant fel). A balesetben a fedélzeten lévő 97 ember közül 36-an haltak meg.


A tragédiáról számos tanúvallomás, fénykép, film- és hangfelvétel maradt fenn, a baleset oka azonban mindmáig tisztázatlan. A hivatalos vizsgálat szerint a tüzet a légkör statikus kisülése okozhatta, azonban sokan feltételezték, hogy náciellenes szabotázsról volt szó. A legmerészebb feltevés szerint Hitler által elrendelt vagy éppen a Hitler-ellenes emigráció által elkövetett merénylet történt. Az akkori bulvárlapok arról cikkeztek, hogy a robbanás azért következett be, mert a fedélzeten valaki öngyilkosságot követett el - ezt arra alapozták, hogy a maradványok között találtak egy pisztolyt is.

A lángoló Hindenburg képe a katasztrófa után legközelebb 1969-ben járta be újra a világot, amikor a Led Zeppelin brit rockegyüttes első lemezének borítójára került. 1975-ben nagysikerű - és a merénylet-teóriára alapozó - film készült a tragédiáról. Ezt követően 2007-ben az angolok, 2011-ben pedig a németek gondolták úgy, hogy a Hindenburg zuhanását megörökítő játékfilm a XXI. században is sikeres lehet. Az egyik legrégebbi fennmaradt audiovizuális anyag mégis a katasztrófa utáni tudósítás:



A katasztrófákat ritkán követi a közlekedési eszköz teljes eltűnése a használatból. A léghajókkal azonban mégis ez történt. A baleset után kevesen akartak a robbanásveszélyes járművekkel közlekedni, ezért 1940-re a legtöbb roncstelepre került, és helyüket az utasszállításban egyre inkább a repülőgép vette át.

Napjainkban azonban újra feltámadt az érdeklődés a léghajók iránt. Főleg turisztikai és reklámcélokra használják, de a kutatók és a katonaság is előszeretettel alkalmazza ezt a légi szállítási eszközt. Az újonnan épített léghajókba természetesen integrálják a legújabb technikai vívmányokat, ezért a Zeppelin katasztrófához hasonló veszély nem fenyeget. Ezért a repülőgépeknél csendesebb, környezetbarátabb és gazdaságosabb eszköz úgy tűnik, reneszánszát éli.

Forrás: Wikipedia