A kínai gyerekeket szinte rögtön azután, hogy beszélni kezdenek, tanulásra fogják.
A szülők pénzt és időt nem sajnálva próbálják 5-6 éves gyermekeiket a lehető legalaposabban felkészíteni a felvételire, az óvodáskorú kicsik így gyakran tudományos, nyelv- és művészetórákon töltik délutánjaikat. A hivatalos statisztikák szerint a felkészítő oktatásban részt vevő gyerekek száma az elmúlt öt évben 300 ezerről 500 ezerre nőtt.
Ez azt is jelenti, hogy a kevésbé tehetős családok gyermekei már a legalsó oktatási szinteken hátránnyal indulnak gazdagabb háttérrel rendelkező társaikhoz képest, ez pedig - a kínai oktatási rendszer jellegéből fakadóan - egész későbbi tanulmányaikat is hátráltatja majd. Ugyan a városi oktatási bizottság elrendelte, hogy az iskolák a felvételkor ne vegyék figyelembe a gyerekek korábbi versenyeken elért eredményeit, és a felvételi beszélgetésen ne elméleti tudásukat mérjék, de számos iskola nem veszi figyelembe az utasítást, és lexikai tudásuk alapján válogatja meg a felvételizőket.
Az állami iskolákéhoz hasonló a verseny a magániskolákba felvételizők közt, 2010-ben ugyanis Sanghaj városa úgy döntött, a migráns munkások gyermekeinek is lehetővé teszi a városi iskolákban való tanulást. A döntés hatására sok szülő - a vándormunkások gyermekeinek környezetre gyakorolt rossz hatásától tartva - inkább a magániskolákat választja, vállalva inkább a félévenkénti 10 ezer jüanes tandíjat is. A jelenlegi rendszer vesztesei egyértelműen a gyermekek, akiket szinte rögtön azután, hogy beszélni kezdenek, tanulásra fogják, és minden szabad idejüktől megfosztják őket - későbbi karrierjüket trartva szem előtt.
Forrás: Hirado.hu
