Öt darab fontos hozzávaló, nagy mennyiségben: A.Kiss Andrea hangszalagjai, Deák Sándor szaxofonja, klarinétja; Apostolache Zénó zeneszerzői tehetsége, valamint harmonikája; Zonda Attila akusztikus basszusgitárja és a recept, hogy valóban "ütős" legyen (arról Gombocz Avar gondoskodik ütőhangszereivel), mindezt egy kis dobrudzsai, török, makedón, szerb, albán, bolgár ritmussal fűszerezve.

Természetesen nem a hagyományos ételről beszélek, hanem a marosvásárhelyi Kush Kush World Music Band-ről: aki megkóstolja, az biztosan zabálni fogja!

Mit jelent a Kush Kush név?

A.Kiss Andrea: A zenekar neve nem csak a közismert ételre utal: albánul ,,ki kicsoda’’ és ha csak egy Kush-t tartunk meg, akkor angolul pedig jóminőségű "füvet" jelent. Nem feltétlenül az utóbbi miatt döntöttünk e név mellett. Célunk nem az exotikus termék reklámozása - ellenkezőleg- a zenénket tekintjük kábítónak, elvarázsolónak, viszont figyelemmel leszünk arra is, hogy fokozatosan adagoljuk az "anyagot", nehogy a végén a jóbol is megártson a sok.

Milyen koncepció mentén kerülnek a dalok feldolgozásra? Mi a vezérvonal? A tartalom vagy a forma?

Gombocz Avar: Zénó mindig is népdalgyűjtő volt. A népzene a kiinduló pont számára, mondhatni ismert recept, amit saját ízlése szerint fűszerez. A dalok eredeti dallama megmarad, de dzsesszes harmóniákkal, aszimmetrikus ritmusokkal bővülnek - például 7/8, 9/8 vagy 11/8, amelyek leginkább török, bolgár, dobrudzsai népdalokban hallhatók. A strófák közti instrumentális intermezzókat a dallamból inspirálódva komponálja meg: ezek kitöltik, kiegészítik a dal formáját. Egyértelműen az improvizálás sem maradhat el: a kisdob vagy perka szóló mindig feldobja a hangulatot, mivel ez a világzenei műfaj nagymértékben megengedi.



Zeneileg mi adja a legnagyobb inspirációt?

Apostolache Zénó: Természetesen a feleségem. A dallamokat az ő hangfekvésére szoktam átírni, hogy kényelmesen tudja előadni, ugyanakkor figyelek arra is, hogy az énekhang és a többi hangszer egységes hangzásba olvadjon össze. További inspirációk: természet, emberek, bármi, ami érdekes...


Ezt a kérdést biztosan sokan feltették már. Szóval Zénó a férjed. A házastársi viszony megkönnyíti vagy inkább megnehezíti az együttműködést?

A. Kiss Andrea: Igen, ez a kérdés valahogy mindig szóba kerül. Én a munkát sosem keverem a magánélettel. A főiskola megtanított arra, hogy elkülönítsem egymástól a dolgokat. Őszintén bevallom, Zénótól úgy szakmailag, mint emberileg roppant sokat tanultam: megtanított a türelemre, arra, hogy mindig pozitívan gondolkozzak és még sorolhatnám...tehát azt tudom mondani, hogy köszönettel tartozom neki. Így semmiképp sem nehezíti meg a házasság a közös munkánkat, sőt, annál szorosabb a kapcsolat a színpadon. Ha bármi történik, kisegítjük vagy motiváljuk egymást.


Elég divatos -főleg Erdélyben- a népzenei motívumok átvétele, átértelmezése. A ti zenétek miben különbözik ezektől?

Zonda Attila: A legtöbb erdélyi zenekar a magyar, román, csángó, vagyis nagyrészben a Kárpát-medencei folklórt dolgozza fel, kevesen mernek hozzányúlni a dobrudzsai, török, makedón, szerb, albán, bolgár népdalokhoz, hiszen nem ismerik annyira ezeket a kultúrákat. Mi megpróbáljuk minél előbb elsajátítani ezt a műfajt, majd tovább adni annak egy új formáját, amelyre a közönség felfigyeljen. A mi zenénk elsősorban abban különbözik a többiekétől, hog van egy zeneszerzőnk, aki megírja a dalokat, továbbá pedig mindegyikünk saját stílusával kiegészíti.



Mennyire foglalkoztat a popularitás?

Deák Sándor: Természetesen nagyonis foglalkoztat a popularitás, mert érdekel a közönség véleménye, hogyan reagálja le ezt a műfajt, mivel ritkán lehet hallani felénk balkán népzenét. Jó látni koncerteken, hogy mennyire megragadja, megfertőzi az embereket a balkán zene ritmusa.



A Zanza cafféban úgy tűnt nagyonis kedvelt a közönség. Ki a célközönségetek? Véleményetek szerint mely korosztály kaphatóbb a legjobban erre a műfajra?

Gombocz Avar: Azt tapasztaltuk, hogy a közönség nagyon szereti ezt a stílust. Akinek kedve támad bulizni és van egy kis érzéke a zenéhez, egyből feltalálja magát a Kush Kush-ban. De szerintem minden korosztály, két évestől százegy évesig meghallgat minket, a jó zenének nincs határa semmiben.



Bábszínházi zeneszerzőként mekkora kihívást jelent e sokféle népzenei motívum beültetése a zenétekbe, saját stílusotokra faragása?

Apostolache Zénó: Nemcsak bábszínháznak írok zenét, hanem felnőtt színdaraboknak is, illetve rádiójátékoknak is. A filmzene sem idegen számomra: nemrég egy németországi rövidfilmnek én írtam a zenéjét. Megpróbálom tiszteletben tartani a különleges népi táncritmusok pezsdítő dinamikáját, eredeti dallamát: én csak a harmóniákkal játszom, amint majd rendre elsajátítunk.

A Marosvásrhelyi Állami Filharmóniában is játszol. Melyik áll hozzád közelebb: a népzene vagy a klasszikus?

Deák Sándor: Függetlenül attól, hogy a klasszikus zenén nőttem fel, mindkét műfajt szeretem, nem tudnék választani, hisz mindkettőben könnyű meglelni a szépséget. Maradjunk annyiban, hogy mindkettő.

Mikorra várható újabb koncert?

Zonda Attila: Legközelebb a marosvásárhelyi Jazz&Blues Klub-ban május 24.-én, majd május 26.-án Csíkszeredában a Mayden Pub-ban, illetve a marosvásárhelyi városnapokon. Minden érdeklődőt sok szeretettel várunk minden helyszínen.